Visszakapjuk a Plutót, de nem egyedül?
Mindig is az volt az álláspontom, hogy a dolgok osztályozása szükséges rossz. Valahogy rendezni szeretjük a dolgokat tulajdonságaik szerint, miközben azok mindig kicsúsznak ezen akaratunk alól a mindenféle átmeneti tulajdonságaik következtében.
Ha ezt a bizonytalanságot elfogadjuk, akkor viszont nyugodtan kihasználhatjuk az osztályozgatásunk eredményeit. Mert azért egy jó osztályozás sokat elmond arról, hogy hogyan is látjuk a körülöttünk levő világot. Számomra erről szólt az is, amikor 10 évvel ezelőtt a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygó definíciót állított fel, aminek következtében “elvesztettük” a Plutot. A publikum nagyon felháborodottan reagált, de a tudományos közélet ezt helyén kezelte. A bolygó egy olyan égitest, amely egy működő vagy halott csillag körül kering, benne sose folyt magfúzió (mint a csillagokban), de azért tömege elég nagy ahhoz, hogy ennek hatására közel gömb alakot vegyen fel, valamint hogy keringési pályáját megtisztította a mindenféle törmeléktől, azaz gravitációs szempontból egyeduralkodó a pályáján. Ez utóbbi feltétel az, amely kizárta a bolygók közül a Plutot, amely számos hasonló égitesttel osztozik a közeli terében.
Azonban egy új cikkben Kirby Runyon és társai egy új klasszifikációt javasolnak, amely nemcsak a Plutot emelné be (vissza) a bolygók közé, hanem még vagy 100 másik égitestet – köztük például a saját Holdunkat is. A felvetett definíció megtartana néhányat a korábbi kritérium közül, de nem követelné meg, hogy az égitest egy csillag vagy csillagmaradvány körül keringjen (így kerülhetnek be például a holdak), valamint azt sem, hogy pályájukon gravitációs szempontból domináljanak (így kerül vissza a Pluto).
Miért érdekes egyáltalán ez az újraosztályozási kísérlet? Számomra azért, mert egy újfajta, nagyon izgalmas igény hozta elő. Az eddigi osztályozást alapvetően csillagászok hozták létre. A most javasoltat inkább olyan kutatók, akik az égitestek geológiájával foglalkoznak. Amikor Runyon a Mars vagy a Szaturnusz Titán holdjának homokdűnéit kutatja, akkor sokkal inkább a hasonlóságokat, semmint a különbségeket látja. Geológus szempontból a korábbi bolygó definíció nem hasznos. Ahogy a szerző a Planetary Rádió Podcastjának interjújában mondja, természetesen használhatunk jelzőket az új “bolygó” kategóriához (gázbolygó, óriásbolygó, föld-szerű bolygó, holdbolygó stb.), de ezek a kiegészítők jelzők és nem főnevek ebben az esetben.
Az új definíció kicsit tágabban határozza meg az alakra vonatkozó feltételt. A most bolygónak tekintett égitestek közel olyan szferoid alakúak, amelyek forgásuk – az ebből eredő centripetális erő – hatására kicsit ellapultak a forgástengely mentén, azaz kidudorodnak a forgási egyenlítő mentén. Mintha egy gumilabdára ráülnénk. A javasolt bolygódefiníció szándékosan nem egyszerűen és általánosan szferoid alakról, hanem három-tengelyű szferoidról (tri-axial spheroid) beszél. Ez azt fejezi ki, hogy a bolygók lehetnek olyan alakúak, amelyek az előbb említett kicsit lapos gumilabdára hasonlítanak, de amelyek az egyenlítő egyik tengelyének irányában egy kicsit még jobban kidudorodnak. Ilyan alak akkor jön létre, ha egy kisebb és egy nagyobb planéta (mai értelemben bolygó és holdja) egymás körül keringenek, és a kicsi hold keringési és forgásideje az árapályerők hatására szinkronizálódott, azaz mindig egy felét mutatja a bolygó fele (lásd a mi Holdunkat). Az ilyen holdon befagy az égitest alakjába a “dagály”, a bolygó irányába mutató tengelye kidudorodik.
A geológusokon kívül még kinek lehet érdekes egy ilyen újabb osztályozás? Persze azoknak, akik szeretnék “visszakapni” a Plutot, bár lehet, hogy ők meg fanyalognak majd a kompániától, ami vele jön 🙂 Mindenesetre érdekes lehet azoknak a tudományt éppen megismerő fiataloknak, akik az iskolában egy bolygókban hihetetlenül gazdag naprendszerről tanulnak, és ez talán jobban felkelti az érdeklődésüket a tudomány, csillagászat, geológia iránt, mintha egyébként akár nem is hallanának a sok kisebb planétáról…
… amelyek persze azért pont ugyanúgy ott vannak és csodálatosak, mint ha mi nem próbálnánk őket mindenféle “dobozokba” gyömöszölni.
Források
- Runyon K. D. és tsai: A geophysical planet definition – Lunar and Planetary Science XLVIII (2017)
- Planetary Radio podcast: Interjú a szerzővel
