Tudomány és módszer

Szále László a Ki lesz a gyilkos? című cikkében írja (MH, ápr. 15.), hogy együtt olvasta Carl Sagan Korok és démonok és Egely György Tiltott találmányok című könyvét. Az elemzésben Sagan mint a tudomány konzervatív védelmezője, Egely pedig mint elnyomott, forradalmár újító jelenik meg.

Nos, én is olvastam mindkét művet, sőt Egely kissé tudományosabbra beállított Tértechnológia – Energetika kötetét is. Anélkül hogy az energiamegmaradás tételének igazságát firtatnám, had idézzek egy-egy részt Egely két könyvéből:

 

“Sajnos az energiamegmaradás tételének kimondása után a tétel felülvizsgálatára nem kerülhetett sor, a felülvizsgálat puszta gondolata is habzó szájú kritikát vont maga után, ma már többé nem tudományos, hanem a status quo kérdése ez a tétel…”

(E. Gy.: Tiltott találmányok; Egy dogma születése c. fejezet; 84-86. oldal).

“Mielőtt részletesen belemerülnénk a témába, nézzük meg, hogy hagyományos módon milyen módszerrel lehet energiát termelni vagy még inkább átirányítani egyik helyről a másikra, hiszen energiát – az energiamegmaradási törvény tapasztalatait ismerve – nem tudunk termelni. Energia nem semmisíthető meg és nem termelhető…”

(E. Gy.: Tértechnológia – Energetika, II. rész;
Vákuumenergetika – Az energiakicsatolás alapelvei [sic!]; 70. oldal).

E. Gy. tértechnológus tudós nagy vehemenciával védi az energiamegmaradás tételét E. Gy. tiltott feltaláló ellen.

Ez az, amiről Carl Sagan beszél! Nem a téma tesz valamit tudományossá, hanem a módszer. E módszerbe pedig nem fér bele, hogy elveinket (tételeinket) úgy értelmezzük, ahogy az az adott esetben az éppen a legjobban megfelel.

Az “örökké sugárzó kozmikus energia” nem Egely találmánya, hanem a fővonalba tartozó kvantumelmélet szerves része már vagy negyedszázada. Folyamatos (!) kitermelése pedig nem az energiamegmaradás – a termodinamika úgynevezett első – tételének mondana ellent, hanem a második – az entrópianövekedés – tételének. E probléma részletes elemzését adtam a Természet Világa 1999. szeptemberi számában megjelent, Vákuumenergia című cikkemben.


Ez a cikk eredetileg a Magyar Hírlap 2000. április 19-i számában jelent meg.

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!