Megfigyelésből törvény – a civil tér szűkítésének három lépcsője Magyarországon
Több neves közszereplő és véleményformáló is úgy hivatkozik a 2025-ös, hivatalos nevén “a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatra”, mint az Orbán-kormányzat első olyan próbálkozására, amely jogi eszközökkel próbálná korlátozni a kritikusainak, politikai ellenfeleinek tevékenységét. Véleményük szerint eddig inkább gazdasági eszközökkel próbálták visszaszorítani a kritikus hangokat – például médiumok felvásárlásával, átalakításával vagy megszüntetésével (gondoljunk az Index, az Origo, a Népszabadság vagy a megyei napilapok sorsára).
Az egyik legkarakteresebb formában Puzsér Róbert fogalmazta meg ezt az értelmezést a Szélsőközép című YouTube-műsor 2025. május 22-i adásában, ahol úgy vélte: „Eddig a hatalom piaci eszközökkel üldözte a neki nem tetsző véleményt…” – majd hozzátette, hogy szerinte most először történik mindez közjogi eszközökkel (11 perc 18 mp-től):
Ez a kép azonban hibás: a mostani törvény egy már több mint egy évtizede tartó folyamat harmadik szakasza, amelyben a kezdeti megfélemlítő akciókat előbb megbélyegző jogszabályok, majd most már intézményes megfigyelés és szankciók követik.
Látványos megfélemlítés: NAV-akció és bilincselés (2014)
2014-ben a magyar kormány nyilvános konfliktusba keveredett a Norvég Alappal, miután több civil szervezetet politikai elfogultsággal vádolt meg. A NAV látványos házkutatásokat tartott, több irodát felforgattak, Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét pedig bilincsben vitték el, majd vád és elmarasztalás nélkül szabadon engedték. Nem jogi, hanem politikai eszköz volt ez: egyfajta teszt a rendszer tűrőképességére.
Megbélyegzés törvénnyel: a “külföldről támogatott szervezetek” esete (2017)
A kormány 2017-ben lépett egyet előre: törvényt fogadtatott el, amely nyilvántartásra és megbélyegző cimkék viselésére kötelezte azokat a civil szervezeteket, amelyek meghaladott értékben kaptak támogatást külföldről.
Az abszurditást jól mutatja, hogy például az Autonómia Alapítványnak is meg kellett bélyegeznie magát, noha kizárólag roma integrációval és közösségfejlesztéssel foglalkozott – ez is jelzi, hogy a kormányzatnak fontosabb volt a kritikusok elhallgattatása, mint a kollaterális veszteségek elkerülése.
A jogszabályt az EU Bírósága 2020-ban jogellenesnek minősítette, a magyar kormány 2021-ben hatályon kívül helyezte azt. A bélyeg azonban a célszemélyeken rajta maradt.
Intézményesített megfigyelés: a szuverenitásvédelmi törvény (2025)
A 2025-ben beterjesztett törvényjavaslat a már működő Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreit bővítené ki, amely megfigyelheti, listázhatja és szankcionálhatja a “külföldi befolyásolás alatt álló” személyeket és szervezeteket. A definíció tág, a jogorvoslat korlátozott, a titkosszolgálati eszközhasználat lehetősége pedig precedensnélküli demokratikus keretek között.
Ez már nem megbélyegzés: ez intézményesített megfigyelés és fenyegetés, amely bármely kritikusan megszólaló magyar állampolgárt célkeresztbe állíthat.
Tehát nem előzmények nélküli a jogi eszközök használata, bár a korábbi ilyen próbálkozások javarészt sikertelenek voltak. E legújabb lépés mindenesetre jóval radikálisabb az eddigieknél, és semmi okunk nincs feltételezni, hogy a kormányzat nem akarná majd felhasználni a tervezett jogszabályt az ellenfeleivel szemben.
