„De hát ilyen Amerikában is van!” – Nem, ilyen nincs!
A 2025-ben beterjesztett, hivatalosan “a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat kapcsán többen is az amerikai FARA-t (Foreign Agents Registration Act) emlegetik példaként. Ez a hivatkozás azonban megtévesztő – érdemes pontosan megnézni, mire szolgál a FARA, és milyen valóságos nemzetközi párhuzamokat lehet inkább felfedezni a magyar szabályozás kapcsán.
Mi a FARA lényege?
A FARA egy 1938-ban elfogadott amerikai törvény, amely a külföldi érdekek átláthatóságát szolgálja. Főként azokra a szervezetekre és személyekre vonatkozik, akik külföldi kormányok érdekében végeznek lobbitevékenységet az Egyesült Államokban. Nem tiltja a működést, csak regisztrációhoz és jelentéstételi kötelezettséghez köti.
A törvény alkalmazása viszonylag ritka, és általában csak akkor kerül sor büntetésre, ha valaki tudatosan megkerüli a regisztrációs kötelezettséget. A transzparencia növelése a cél, nem a megfélemlítés vagy a politikai eszközzé váló állami fellépés.
A magyar törvényjavaslat ezzel szemben nemcsak regisztrációt ír elő, hanem megfigyelést, listázást, szankciókat is lehetővé tesz, sőt, titkosszolgálati eszközök bevetését is kilátásba helyezi. Nemcsak lobbistákra vagy kormányközeli szereplőkre vonatkozik, hanem bármely magyar állampolgárra, aki “külföldi befolyás” alá kerülhet.
A fogalomhasználat homályos, az eljárások nem garantálják a bírósági felülvizsgálatot, a következmények pedig komolyak lehetnek, a pénzügyi szankcióktól a hírnevet érintő megbélyegzésig.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az alábbi négy valószerű példa segít érzékeltetni a különbséget a FARA és a magyar javaslat között. Olyan élethelyzetekről van szó, amelyek a FARA alapján nem jelentenének problémát, a magyar törvény szerint viszont súlyos következményeket vonhatnának maguk után.
1. Fiatal kutató európai ösztöndíjjal
Egy magyar hallgató Erasmus+ ösztöndíjjal Brüsszelben tanul, majd hazatér, és egy civil szervezetnél dolgozik, amely az EU jogalkotását követi, és cikkeket ír a jogállamiságról. A FARA szerint ez nem releváns, mert nem képvisel külföldi államot. A magyar törvény alapján viszont „külföldi befolyásoltság” gyanújával megfigyelés és szankciók alá kerülhet.
2. Youtuber közéleti tartalommal
Egy magyar véleményformáló politikai kommentárokat tesz közzé YouTube-on, a bevételei a platformtól (egy amerikai cégtől) származnak. FARA esetében nem történik semmi. A magyar törvény szerint viszont „külföldről támogatott” személyként célkeresztbe kerülhet.
3. Borsodi civil szervezet korai fejlesztéssel
Egy borsodi civil egyesület hátrányos helyzetű gyerekek korai fejlesztésével foglalkozik. Egy holland alapítvány segíti őket eszközökkel, módszertannal. A FARA szerint ez teljesen irreleváns. A magyar törvényjavaslat viszont pusztán a külföldi támogatás miatt célkeresztbe állíthatja őket, noha nincs politikai tevékenységük.
4. Genetikus kutató a biológiai nem fejlődéséről
Egy magyar genetikus a biológiai nem kialakulásának genetikai és méhen belüli fejlődési folyamatát kutatja, ideértve azokat a ritka eltéréseket is, amelyek nem szokványos férfi vagy női fenotípushoz vezetnek. Külföldi tudományos alapítvány finanszírozza a munkáját. A FARA ezt semmilyen módon nem érinti. A magyar törvényjavaslat viszont – mivel kitér a gyermekek nemi identitásának befolyásolására – akár ezt a tisztán tudományos kutatást is gyanússá teheti, különösen, ha az eredményeket oktatási vagy társadalmi diskurzusban is alkalmazzák.
Milyen példákra hasonlít inkább?
A valódi párhuzamok Oroszország, Grúzia vagy India hasonló törvényeihez köthetők:
- Oroszországban a “külföldi ügynök” törvény alapján civil szervezeteket és magánszemélyeket is megbélyegeznek, ha külföldi forrásból kapnak támogatást és “politikai tevékenységet” folytatnak.
- Grúzia 2024-ben fogadta el, majd 2025-ben visszavonta azt a törvényt, amely hasonló logika mentén kívánta nyilvántartani a külföldi támogatással működő szervezeteket.
- Indiában a FCRA törvény lehetővé teszi a civil szervezetek regisztrációjának visszavonását, ha azok külföldi támogatást kapnak és a kormány nem találja összeegyeztethetőnek teékenységüket a nemzeti érdekekkel.
Miért fontos a pontos összevetés?
A FARA-ra való hivatkozás azt a benyomást kelti, mintha a magyar törvény “normális nyugati gyakorlatba” illeszkedne. A valóságban azonban inkább azokhoz a rendszerekhez hasonlít, ahol a hatalom a civil társadalom kontrollálására, megbélyegzésére és elrettentésre használ jogi eszközöket.
Nem minden “külföldi átláthatóságról” szóló törvény ördögi. De fontos látnunk, hogy mikor válik az átláthatóság hivatkozása a demokratikus terek beszűkítésének eszközévé.
