X-Aknák

Ez a dokumentum a Flightradar24 kedvelők számára nyújt alapvető információkat az alkalmazásról, illetve a hozzátartozó aviatikai érdekességekről.

• Hogyan is működik?
• Miért nem látszik minden repülőgép?
• Miért követi egymást ez a két gép?
• Miért nem a feltüntetett reptérre megy a repülőgép?
• Miért nem egyenesen repül a repülőgép a végcélra?
• Miért erre száll most fel a repülőgép, és nem arra?
• Miért repül ilyen fura útvonalat ez a repülőgép?
• Hol lehet nézni a gépeket a Liszt Ferenc repülőtér környékén?
• Hogy lehet hallgatni a légiirányítást?
• Mivel tud többet a fizetős változat, mint az ingyenes?

Hogyan is működik?

A rendszer nem a légiirányítás radar rendszereinek adatain alapul, tehát nem azon múlik, hogy a radarok “látják-e” a gépet vagy sem. Ebből a szempontból az alkalmazás (Flightradar24) neve megtévesztő.

A repülőgépek egy egyre növekvő részén használnak úgynevezett ADS-B jeladót. Ez a jeladó a GPS műholdak jelei alapján határozza meg a gép helyzetét és sebességét, és ezeket az adatokat rádiófrekvencián lesugározza.

A Flightradar24 portál nagy részben önkéntesek által felállított, PC-khez kapcsolt vevőantennákkal fogja ezeknek az ADS-B adóknak a jeleit. A Flightradar24 által adott szoftver segítségével az önkéntesek számítógépei az adatokat feltöltik a rendszer szervereire, amely meg tudja azokat jeleníteni az alkalmazás weboldalán. Még egy-két más módon is tud információt gyűjteni a repülőkről az alkalmazás, de a legtöbb információ az ADS-B jeladókból származik.

A projektet 2006-ban kezdték lelkes svéd repülőgép rajongók. 2009-től bárki csatlakozhat saját ADS-B vevőjével a hálózathoz. Ma már 40 ezer vevőből áll a hálózat gerince naponta 200 ezer járat adatait közvetítve a napi 4 millió felhasználónak.

További információ a Flightradar24 alkalmazás működéséről (angol): How it works?

Miért nem látszik minden repülőgép?

Az ADS-B nem minden országban, nem minden géptípuson kötelező eszköz, ennek megfelelően nem minden repülőgépen van installálva. Amelyiken installálva van és be is van kapcsolva, az látszik az alkalmazásban. Ha nincs, vagy ki van kapcsolva, akkor a gép nem látszik.

A Flightradar24 alkalmazáson kívül van néhány más hasonló szolgáltatás is, amelyek esetleg kicsit más információkat használnak. Kérdés esetén esetleg érdemes rájuk pillantani, hátha azokon látszik a gép és az adatai. Ilyen alternatíva például a Flightaware vagy a Radarbox.

Miért követi egymást ez a két gép?

Persze két repülőgép valamilyen speciális okból tényleg követheti egymást. De például formációban repülő gépek esetén általában csak az egyiken működtetnek ilyen jeladót. Ilyenkor pont csak egy gépet látunk több helyett a térképen.

Néha előfordul, hogy egy repülőgépen két ADS-B jeladó is működik. Lehet, hogy a pilóta felviszi a saját gépének jeladóját a kölcsöngépre, és akár a gép azonosítót át sem írja benne. Ilyenkor úgy tűnik, hogy két repülőgép nagyon közel egymáshoz repül.

Miért nem a feltüntetett reptérre megy a repülőgép?

Az ADS-B jeladók csak a gép azonosítóját, helyzetét, magasságát és sebességét sugározzák. Az útvonalról nem adnak adatot. A célreptérre, az indulási és érkezési időre vonatkozó adatokat a Flightradar24 alkalmazás egyéb interneten elérhető forrásokból (menetrendekből, reptéri adatokból, korábbi repülések adataiból stb.) próbálja meghatározni, megjósolni. Ez vagy sikerül, vagy nem (meglepően sokszor jól sikerül). Ha nagyon késve indul a gép, akkor könnyebben hibázik a szoftver, mert nem tudja jól összevetni a járatszámot a menetrenddel. Ugyancsak hibás adatokat fog előbányászni, ha az ADS-B-be nem a megfelelő gép azonosítót írják be, illetve ha azt nem frissítik, amikor a jeladót másik gépből áthozzák.

Miért nem egyenesen repül a repülőgép a cél reptérre?

A közel gömb alakú Földön nem egyértelmű, hogy mi is az “egyenes” irány. Nézzünk egy példát!

Budapestről Las Vegasba gyakorlatilag nyugati irányba repülve el lehet jutni: Térkép.

Ez 11 231 km hosszú repülés. De nem ez a legrövidebb út! A gömbölyű földön a legrövidebb “egyenes” olyan, ami Izlandot, Grönlandot, a Hudson öbölt érintve repül Budapestről Las Vegasba. Ennek az útnak a hossza 9 705 km, majdnem 15%-kal rövidebb, mint az előző: Térkép.

Ha jó irányból nézünk rá a Földre, akkor látszik, hogy ez az út nem is “görbe”: Térkép.

Miért erre száll most fel a repülőgép, és nem arra?

A fel- és leszállási irányt általában a szél iránya határozza meg. Célszerű széllel “szemben” leszállni, mert akkor le és felszálláskor kisebb a talajhoz viszonyított sebesség. Ezért aztán akár igen gyorsan változhat az, hogy melyik pályairányt vagy melyik pályát használják egy reptéren a fel és leszállásokhoz.

Az aktuális időjárási adatokat (METAR) több helyen megtaláljuk. A Liszt Ferenc repülőtér (LHBP) aktuális időjárása például itt nézhető meg: METAR.

A nagyobb repülőterek környékén a megközelítés és az eltávozás során általában jól definiált útvonalakat használnak. Egy repülőtérhez több ilyen útvonal is tartozik, amelynek használata a fel- és leszállópályától, a cél reptér irányától, de akár a repülőgép teljesítményétől, emelkedési képességétől is függ. Ezeket az útvonalakat ritkán zajszennyezési és egyéb okokból változtatják, a róluk szóló térképeket ilyenkor újra kiadják.

A megközelítési és távozási térképek, illetve a repterek egyéb térképei gyakran megtalálhatók és letölthetők az interneten, de egyben is beszerezhetők fizetős szolgáltatásokról.

A Liszt Ferenc repülőtér (LHBP) térképei letölthetők a Hungarocontrol weboldaláról: Térképek.

Miért repül ilyen fura útvonalat ez a repülőgép?

Ennek sok oka lehet:

• Ha egy repülőgép valami miatt visszafordul, vagy probléma miatt meg kell hogy szakítsa az útját, akkor meglepő irányokat vehet. Ilyenkor leszállás előtt gyakran köröz, hogy fogyassza az üzemanyagot. Sok nagyobb repülőgép esetén nagy súllyal, tele tankkal fel lehet szállni, de a biztonságos leszállás maximális tömege ennél jóval kisebb. Ilyenkor vagy ki kell engedni a levegőben az üzemanyag egy részét, vagy körözve el kell fogyasztani.
• Ha nagyon rossz az időjárás egy reptéren, akkor az oda érkező gépek akár hosszabb ideig körözve várják az időjárás megváltozását, és akár egy idő után más repteret választanak leszálláshoz. Hasonló körözés forgalmi “dugó” esetén is előfordulhat.
• Ha egy repülőgépnek – általában a szél miatt – nem sikerül pontosan megközelítenie a futópályát leszálláskor, akkor átstartol, azaz “gázt ad”, felemelkedik, majd egy kört téve újból próbálkozik. Ez nem olyan nagyon ritka dolog, nem számít vészhelyzetnek. Általában a pilóta döntése, hogy leszáll vagy átstartol, de néha a légiirányító ad erre utasítást, például ha egy másik gép ragadt a pályán.
• Kisebb vagy nagyobb gépek esetén is előfordul, hogy pilóta oktatás folyik, vagy a repülőgépet egy szervíz után “be kell repülni”. Gyakran látni hazánkban például Wizzair gépeket kisebb magyar repterek körül körözni. Ilyenkor akár többször is megközelítik a repteret, akár le is szállnak, újból felszállnak, és új kört tesznek.
• Többször látni kisebb gépeket, amikor hajtűkanyarokat téve módszeresen oda vissza végigpásztáznak nagyobb területeket. Na, ilyenkor sem “kemtréleznek”. Esetleg permeteznek, szúnyogot irtanak, de igen gyakran térképezéshez, földtani, mezőgazdasági, környezetvédelmi felmérésekhez fotókat készítenek. Az ilyen fotók nagyobb felbontásúak lehetnek, mint a műholdas fotók. Ősz elején a rókák veszettség elleni védelme érdekében vakcinás csalétkeket juttatnak ki a veszélyeztetett területre.
• Néha látni repterek környékén (Budapesten is) speciális pillangószerű pályákon repkedő gépeket. Ezek általában a reptér jeladóit, az ILS jeladókat mérik be, kalibrálják. Ezt adott időnként minden jeladóval meg kell tenni.
• Sporteseményeken – például kerékpárversenyeken – repülőgépekről filmezhetik a versenyzőket, sőt akár egy körözö repülőgép tévé átjátszóként is működhet.

Természetesen ezen kívül még számtalan oka lehet annak, hogy egy repülőgép szokatlan útvonalon repül. Néha ez egy adott légitársaság új típusú gépe, vagy éppen egy géptípus búcsú repülése, amit kicsit reklámcélból is megcifráznak. Ilyenkor a gép azonosítóját, a légitársaság nevét az internetes keresőbe írva a friss találatok között találhatunk is a hírveréshez tartozó újságcikkeket a repülésről. Ilyen volt például a Boeing utoljára leszállított Jumbo gépének repülése: Boeing 747: Last plane delivered in regal send-off.

A fentiekben ismertetett érdekes útvonalakról szóló cikk képekkel a Flightradar24 saját blogján angolul: Interesting flight tracking patterns on Flightradar24.

Hol lehet nézni a gépeket a Liszt Ferenc repülőtér környékén?

A Liszt Ferenc repülőtér környékén több helyszín alkalmas a le- és fálszálló gépek megfigyelésére, fotózására: Budapest Ferihegy Airport (BUD/LHBP) fotópozíciók, spotterhelyek.

Az aktuális pályairány előrejelzésére megnézhetjük a HungaroControl oldalát: Pályairány-előrejelzés.

Hogy lehet hallgatni a légiirányítást?

Angolul tudóknak különleges élvezet lehet a Flightradar24 térkép nézegetése mellett hallgatni a pilóták és a légiirányítás kommunikációját. Ehhez kommunikációs (úgynevezett fónia) tananyagot ingyen leginkább a repülőgép szimulátorosoktól lehet beszerezni: Fónia kézikönyv.

Az élő (bár néha biztonsági okokból picit késleltetett) légiirányítási rádióadást például itt lehet hallgatni: Légiirányítás rádió.

Mivel tud többet a fizetős változat, mint az ingyenes?

A Flightradar24 alkalmazás ingyen is használható, de évi 3500 Ft-ba kerülő SILVER, vagy a 12500 Ft-os GOLD változat már jóval többet ad:

• Nincsenek reklámok (mennyivel jobban néznek ki a megosztott képeid)
• Egyszerre több eszközön is beléphetünk
• Emelkedési/süllyedési sebesség
• Transzponder (squawk) kód
• GPS alapú magasság (GOLD)
• True, indicated és Mach sebesség (GOLD)
• Széladatok (GOLD)
• Hőmérséklet (GOLD)
• 90 illetve 365 (GOLD) napnyi történelmi adat a gépekről
• Repülési adatok letöltése CSV és KML (Google Earth) formátumban
• Elmenthető szűrési beállítások
• Konfigurálható riasztások
• Radar nézet

Információ a csomagokról és áraikról angolul: Subscription plans.