Nem, ez nem “csak” egy influenza!

Teljesen jogos olyan kérdéseken vitatkozni, hogy vajon a COVID-19 járvány okoz-e nagyobb problémát, vagy az azt kezelni szándékozó korlátozó tevékenységek. Fontos, de nehéz kérdés, mert életről, halálról kell ítéletet hozni pro és kontra. Ezért is lényeges, hogy a vita során az igazi etikai, gazdasági, szociológiai, politikai kérdésekről legyen szó, és hogy eközben a tudomány legjobb eredményeit használjuk.

Amikor azt az érvelést hallom, hogy “ez is csak egy influenza”, akkor valójában a beszélgetőpartnerem nem hivatkozik olyan tény adatokra, amelyek szerint a COVID-19 és az influenza egyenlő veszélyességű lenne, hanem csak saját megérzését használja, amikor amellett érvel, hogy nem szabadna ennyire megállítani a gazdaságot, mert az nagyobb kárt okoz, mint maga a járvány. De mint tudjuk, az egyéni, laikus “megérzések” gyakran félrevezetnek minket. Lehet, hogy igaza lenne a konklúziójában, de ennek nem megérzéseken, hanem adatokon kell alapulni.

A járványok, betegségek súlyosságát nem könnyű számszerűsíteni, de fontos realizálni, hogy ez nem egy újkeletű probléma. Pontosan az influenzajárványok hatásának becslése évtizedekre megy vissza. Ennek során dolgozták ki azokat a módszereket, amelyekkel ilyen esetekben dolgozni kell. Ebben az értelemben a COVID-19 veszélyességével kapcsolatos kutatások sem aktuálpolitikai ihletésűek. A napi politikai híradások persze lehetnek torzítottak, de a háttérben akár évtizedek óta dolgozó szakértők adatai a lehetőségek szerint ténylegesen a legjobb ismereteket adják a helyzetről. A világ majd minden országából számos szakterület specialistái állítják elő és értelmezik az adatokat évtizedek óta, és most az elmúlt évben is. Nyilván ők is “csak” emberek a saját torzításaikkal, de egyrészt sokan vannak, sokfélék, másrészt ez a legjobb információ. Egyedileg lehetnek valamilyen érdekszféra befolyása alatt, de összességükben mégiscsak a valóság legbiztosabb képét mutatják az eredményeik.

Ebben a cikkben pont ezt az érzést szeretném továbbítani, miszerint a kutatók szerteágazó, nemzetközi formációkban dolgoznak, és általában pont olyan emberek, mint mi magunk vagyunk: egy ismerős statisztikus, az unonatestvér orvos, az előző munkahelyen kolléga programozó stb. A saját területükön szakemberek. Gyakran kutatásaik eredménye publikus, nem ritkán teljesen végigkövethető, hogy milyen információk alapján, milyen eljárásokkal jutottak a megállapításaikhoz.

A COVID-19 és az influenza halálozási aránya

Mark Bevand egy eredetileg számítógép biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakember, aki az információk feldolgozásával kapcsolatos ismereteit az elmúlt évben arra (is) használta, hogy a COVID-19 betegség veszélyességét összehasonlítsa az influenzával. Projektje azért érdekes számomra, mert teljesen publikus módszereken alapul. A metodika, a felhasznált adatok forrása, a használt program kódok mind nagyon szépen dokumentálva elérhetők a számítógép programozók egyik kedvenc forráskód menedzsment és megosztó tárhelyén, a GitHub-on. A projekt ismertető fájlja angol nyelvet értő laikusoknak jó magyarázat arra, hogy mit és hogyan vizsgált Bevand: README.md.

Egy ilyen fertőző betegség esetén az egyik fontos mérőszám a halálozási arány (Infection Fatality Ratio = IFR), ami azt adja meg, hogy a megfertőzöttek hány százaléka hal bele a betegségbe. A félreértések elkerülése érdekében fontos hangsúlyozni, hogy tehát például az IFR = 0,1% (egy tized százalék) nem azt jelenti, hogy ezer lakosból egyet visz el a betegség, hanem hogy ezer fertőzöttből egyet! Tehát ez a szám független attól, hogy hányan fertőzöttek az adott populációban. Ez ténylegesen a betegség súlyosságáról mond valamit, nem magának a járványnak a súlyosságáról. Tehát például emellett a szám mellett fontos még azt is tudni, hogy a betegség mennyire tud terjedni, amit azzal a sokat említett “R” számmal jellemeznek, amiről majd máskor írok.

Bevand 14 pontosan hivatkozott kutatási cikk adatait használja arra, hogy a COVID-19 IFR értékét meghatározza (A README fájlban nincs benne a Salje at al. cikk hivatkozása, de a python forráskódban igen). A cikkek adatai az ehhez szükséges információt korcsoportonként adják meg, ami még jobb betekintést enged a problémába: mennyire halálos a betegség a különböző korcsoportokban. Ezen kívül az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) évekre visszamenő influenza halálozási adatait használja összehasonlítási célokból. Az összehasonlítás eredményét mutató grafikont bárki saját maga is előállíthatja, ha lefuttatja a 399 soros, szépen dokumentált covid_vs_flu.py python programocskát.

A függőleges logaritmikus beosztású tengely az IFR (halálozási arány) százalékos értékét mutatja (felfele minden nagy beosztás tízszeres szorzót jelent), a vízszintes tengely az életkort. A piros görbék a 14 COVID-19 vizsgálat adatait, a kékek a 2014-től rendelkezésre álló 6 év influenza adatait reprezentálják. Az adatokból látszik, hogy egész kicsi gyerekeknél a kétféle betegség halálozási aránya nagyon alacsony és alig különbözik, de már 30 éves korban a különbség ötszörös, ötven év felett meg már több, mint hússzoros. Az adatok még nem tartalmazzák az új mutánsok információit. Az valószínűleg tovább emeli a különbséget az influenza és a COVID-19 között.

Tehát ha a fertőződésből eredő halálozási kockázatot nézzük, akkor a COVID-19 legalább egy nagyságrenddel veszélyesebb, mint az influenza!

Fontos megjegyzés, hogy az ilyen becslések egyik nehézsége, hogy nem a tünettel rendelkező, és regisztrált COVID-19 illetve influenza esetekkel kell számolni, hanem a ténylegesen fertőzöttek számával, akik egy része nem is mutat tüneteket. Kontrollált vizsgálatok segítségével szokták becsülni azt, hogy a szerológiai tesztekkel igazolt páciensek hány százaléka mutat tüneteket, és ezzel korrigálják az adatokat. Influenza esetén akár a fertőzöttek kétharmada nem mutat tüneteket (források a GitHub README.md fájlban.  A COVID-19-cel kapcsolatban az ilyen és egyéb korrekciós faktorokról a README.md dokumentum Calculating the age-stratified IFR of COVID-19 fro the Spanish ENE-COVID study fejezetben lehet olvasni pontos adatokkal.

Országonkénti halálozási arány becslése

Bevand még egy érdekes összehasonlítást elvégzett egy másik kis programocskával, felhasználva a különféle országok koreloszlási görbéit. A fentiek mutatják, hogy a betegség veszélsessége erősen korfüggő. Emiatt azt várjuk, hogy a fiatalabb populációjú országokban átlagosan kevésbé súlyos következményű a megfertőződés, és nagyobb a probléma az elöregedett országokban. Az így kiszámított átlagos IFR értékek nagy szórást mutatnak az országok között, és abban a néhány esetben, ahol részletesebb információ állt rendelkezésre, a konkrét adatok jól egyezkedtek a becsléssel.

Tehát az várható, hogy százezer megfertőződött emberből Ugandában 74 hal meg, Magyarországon 753, Japánpan pedig 1 274. A különbség  a betegség veszélyességében átlagos országos szinten a legfiatalabb és legöregebb országok között tizenhat-tizennyolcszoros. Európai szinten az IFR = 0,81%, Afrikában IFR = 0.13%, a különbség hatszoros. Talán ezért is látunk kisebb problémát az afrikai országokban.

Összefoglalás

Amint a hivatkozásokból, adatforrásokból látjuk, sok éve, sok országban sok kutató és szervezet foglalkozik a fertőző betegségek alapadatainak becslésével. Az eredmények mára elég megbízhatóak. Még az új COVID-19 esetén is elég jól egyeznek a becslések. AEbben az esetben a metodológia szabályozatlansága miatt vannak különbségek, de az influenza veszélyességével való összehasonlítás szempontjából a különbségek nem meghatározók. Európára a COVID-19 IFR értékét a nagyon megbízható spanyol ENE-COVID felmérés alapján 0,81 %-ra becsülik, az influenzáét a CDC adatok alapján 0,05 %-ra. A különbség itt 19-szeres!

Tehát a COVID-19 nem “csak” egy influenza abban az értelemben, hogy nagyságrendileg nagyobb a halálozása. Hogy mekkora emberélet vesztességet jelenthet ez Magyarországon védekezés nélkül, ahhoz még kellenek a fertőzőképességi adatok is, de arról egy másik cikkben írok.

 

 

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!