X-Aknák

Tegnap publikáltam egy viszonylag hosszú leírást arról, hogy hogyan állapítják meg a vakcinák hatékonyságát. Csak tudományról írtam, de hát látjuk, hogy minden ilyen komplex kérdés elpolitizálódik. Így mondjuk az orosz vakcinák kérdése is. Persze ennek a kérdéskörnek jó nagy adag politikai vetülete is van, de nem szeretném, ha minden csak arról szólna. Ezért szándékosan az orosz Sputnik-V vakcina kapcsán mutatom meg, hogy hol lehet utánanézni, hogy milyen is egy klinikai vizsgálat.

Van egy nagy klinikai vizsgálat adatbázis, ami szabadon elérhető. Nem feltétlen szükséges minden klinikai vizsgálatot itt bejegyezni, de egyre több hatóság és szakfolyóirat megköveteli ezt. Sőt, akkor érvényes egy ilyen regisztráció, ha az még a vizsgálat megkezdése előtt történik. Hogy ez miért előfeltétel, az egy külön cikket is megérdemelne, most csak annyit mondok, hogy a gyógyszergyártók stiklijeinek elkerülése a cél.

Ezzel az ismertetővel arra szeretnék rámutatni, hogy bár a gyógyszergyártó cégek elsősorban üzleti vállalkozások, de erősen kontrolláltak, és nagyon szigorú szabályok vonatkoznak rájuk az átláthatóság tekintetében. Az alábbiakból az is látszik, hogy amikor azt halljuk kutatóktól, hogy még sok a bizonytalanság, meg hogy még több vizsgálatra lenne szükség, akkor azt az ő kontextusukban kell értelmezni. Laikusként hajlandóak vagyunk ezt úgy értelmezni – és ezeket vissza is hallom -, hogy alig néhány emberen tesztelték, meg hogy nem tudunk semmit.

A klinikai vizsgálat regisztált adatai

De akkor csapjunk bele! Keressük ki az orosz cég Sputnik-V vakcinájának klinikai vizsgálatáról szóló adatokat. A marketing név mögött a Gam-COVID-Vac nevű terméket kell keresni: Clinical Trial of Efficacy, Safety, and Immunogenicity of Gam-COVID-Vac Vaccine Against COVID-19 (RESIST)

Az oldalon jobbra fent látjuk a regisztrációs azonosítót, és alatta a legfontosabb adatokat. A vizsgálat aktív, azaz folyamatban van, új résztvevőket már nem keresnek. A vizsgálatot 2020. augusztus 28-án regisztrálták, és ma frissítették az adatokat utoljára (a változások tárolva vannak, a verziókat össze lehet vetni egymással). Alatta a szerepet játszó cégek, majd a részletes adatok három “fülön”:

• Study details (vizsgálat részletei)
• Tabular view (táblázatos forma)
• No results posted (nincsenek eredmények feltéve)

Ez az utolsó fül tartalmazza majd a vizsgálat eredményeit a zárás és adatfeldolgozás után. De nézzük az első fül adatait!

A rövid összegzésben (Brief summary) leírják, hogy ez egy randomizált, dupla-vak, placebó kontrollált vizsgálat (ezen kifejezések jelentéséről tegnap írtam), amit több helyszínen folytattak (ez jó jel szokott lenni). Azt írják még, hogy a vírusvektort alkalmazó vakcina (erről is írtam tegnap) SARS-COVID-2 vírus által okozott fertőzés elleni hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálják. A kis táblázat említi, hogy két kezelési csoport van: a Gam-COVID-Vac szert kapók, és a placebót kapók. Részletek majd lejjebb.

A részletes leírásban (detailed description)… hát részletesen leírják a vizsgálat főbb elemeit. 40 ezer 18 évesnél idősebb alanyt vontak be. Ebből véletlenszerűen 10 ezret a placebót kapó kontroll csoportba, 30 ezret a valódi szert kapó csoportba sorolták. A csoportokon belül 5 korcsoportot is megkülönbözettek. Ezek adatait majd korcsoportonként, de egészében is fel lehet használni. Az első vakcina után 21 nap múlva adták be a másodikat, és a páciensek fél évig (!) a kísérlet hatóköre alá esnek! 18, 28, 35, 42, és 180 nap után vizsgálják őket. Bizonyos immunológiai paraméterek mérése miatt a résztvevők egy részétől (9520 fő) ilyenkor vérmintát is vesznek.

A vizsgálati terv (Study design) rész sorolja fel tényszerűen a fő paramétereket:

• Típus: Beavatkozással járó klinikai vizsgálat
• Tényleges létszám: 33 758 fő
• Elosztás a csoportok közt: véletlenszerű (randomizált)
• Beavatkozási modell: párhuzamos (azaz külön csoportokkal egyszerre végzik az aktív és kontroll vizsgálatot)
• A modell leírása: Randomizált, duplavak, plecebó kontrollált
• Titkosítás: dupla (a páciensek és a kutatók sem tudják, hogy ki melyik csoportba tartozik)
• Fő cél: megelőzés (tehát például nem kezelés vagy diagnosztika)
• Hivatalos cím: hát a vizsgálat jó hosszú neve
• Aktuális kezdés: 2020. szeptember 7. (emlékezzünk, hogy a vizsgálatot már előtte, augusztus 28-án regisztrálták)
• Tervezett befejezés: 2021. május 1., a munka ünnepe 🙂

A következő táblázat a csoportokat és a beavatkozás módját írja le (arms and interventions). A kezelt csoportban az 1. és a 21. napon 0,5 – 0,5 ml Gam-COVID-Vac vakcinát kapnak a páciensek (kicsit különböző összetétel). A másik csoport ugyanolyan beosztásban 0,5 ml palebót kap.

A következő adatok arról szólnak, hogy mi az a fő mérési adat (primary outcome measure), ami miatt a vizsgálatot megtervezték, aztán felsorolják a többi begyűjtendő mérési adatot (secondary outcome measure), amelyek szintén érdekesek lehetnek. Fontos tudnunk, hogy nagyon komolyan csak az elsődleges adattal kapcsolatos eredményt szabad figyelembe venni, mert annak mérésére hegyezték ki a vizsgálatot. A többi is érdekes lehet, adhat tippeket, de ha azok közül valamelyikre kíváncsiak igazán, akkor annak mérésére külön kísérletet kell tervezni és lefolytatni. Ebben a vizsgálatban az elsődleges kimeneti adat:

“Azon résztvevők aránya, akik a vizsgálat fél éve alatt koronavírus betegséget kaptak.”

A leírás szerint azon megbetegedéseket veszik figyelembe, amelyek a második vakcina adag megkapása (azaz tulajdonképpen a 21. nap) után történtek, hasonló módon, mint ahogy a britek számolják – ahogy azt tegnap írtam. A korai megbetegedéseket azért nem veszik figyelembe, mert akkor még nem hathatott a vakcina. A hatékonyságot a vakcinával oltott és a placebóval oltott csoport adatainak aránya mutatja. A betegség meglétét PCR teszttel ellenőrzik.

Másodlagos mérési eredményként feljegyzik a súlyos esetek számát, az antitest szintet (ebből adódott a másik vakcinánál a 100%-os hatékonyság, de ugyebár ez ott is valószínűleg másodlagos mérési pont volt, tehát nem az igazi, lényeges eredmény), a mellékhatások számát és súlyosságát stb.

Fontos a következő rész (eligibility criteria), melyben azt tárgyalják, hogy milyen előzetes szabályokat határoztak meg arra vonatkozóan, hogy milyen pácienseket vonhatnak be, illetve utasíthatnak el a vizsgálatra való jelentkezés során. Ez nagyon fontos, mert korlátozza az utólagos manipulációk lehetőségét, másrészt utal az eredmény érvényességi területére is. Itt láthatjuk, hogy 18 év alattiakat és terheseket nem vettek be. Ez extra biztonsági megfontolás általában, nem arra utal, hogy azt gyanítanák, hogy ezekre a csoportokra valamilyen különleges hatással lenne a szer. Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen indokkal lehet utólag kizárni valakit a vizsgálatból.

A kapcsolati személyek és helyszínek (contacts and locations) szekcióban felsorolják a fontos résztvevő cégek és személyek neveit, valamint a több központú vizsgálat 23 helyszínét.

Összefoglaló

Azt látjuk tehát, hogy itt egy tisztességesen megtervezett tudományos vizsgálatról van szó. Placebo csoporttal kontrollált, randomizált, dupla vak, nagy a résztvevők száma, értelmesen meghatározott az elsődleges kimeneti eredmény…

A klinikai vizsgálat eredménye még nincs feltöltve, de ez nem is várható május 1. előtt. Érdekes kérdés, hogy mi alapján próbálják akkor most engedélyeztetni a szert, és hogyan merték elkezdeni az oltást Oroszországban. Azért nem vaktában történik ez sem, bár Európában általában kicsit szigorúbban vesszük ezeket a dolgokat, mint ők ott Oroszországban. Mindenesetre állítólag elemezték az elején bevont majdnem 19 000 ember adatait, és aszerint 91,4 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a vakcina az első oltást követő 28. napon (azaz valamivel a második adag megkapása után): Second interim analysis of clinical trial data

Persze még nem telt el a fél év ezen páciensek számára sem, és addig még rosszabb lehet az eredmény, ha az eddigi védelem túl rövid idejűnek bizonyul, azaz ha az oltottak már ez alatt elvesztik a védelmet. Az hogy adott erős védelmet az orosz vakcina, az már a mostani adatokból bizonyos, csak a tartósságra vonatkozóan kevés az idő. Még annál a fél évnél is kevesebb, mint amit maguknak megszabtak a vizsgálat regisztrációjakor. Itt azért lehet most rugalmas a hatóság. Ha nincs jelentős mellékhatás, akkor nem veszítünk, legfeljebb nem nyerünk sokat (hosszú védettséget). De azért van remény, hogy 6-7 hónapos védettséget ad a vakcina, akkor pedig már ez jelentős hatással lehet a járvány megállítására.

Aki nekiállna egy másik hasonló kihívásnak, annak itt van a Pfizer/BionTech vakcina adatlapja ugyanebből az adatbázisból.

(a kép forrása a Wikipédia)