Hraskó Péter: Relativitáselmélet (második, átdolgozott kiadás)
Megjelent apám, szkeptikus-filozófus társam és mentorom, Hraskó Péter 14 évvel ezelőtt írt, zömében a műegyetemi előadásain alapuló könyvének jelentősen átdolgozott, bővített kiadása. Így ír Péter az új kiadásról:
“Az átdolgozással elsősorban az volt a célom, hogy ott, ahol képes vagyok rá, világosabbá és teljesebbé tegyem az érvelést. Elég sok helyen volt erre szükség és lehetőség. Néhány kérdéskört, ahol erre sor került, nem én, hanem az „élet” jelölt ki. Amikor az első változaton dolgoztam, még nem realizáltam, milyen mélységűek azok a félreértések, amelyekkel a relativitáselmélet kapcsán gyakran még a hozzáértőknél is találkozni lehet. Magam is osztoztam néhányukban. Itt elsősorban a tömeg-energia reláció érvényességi körének pontos meghatározására és származtatási módjára gondolok. Ebben az új változatban a levezetés több módját is ismertetem a formális lagrange-i megközelítésen kezdve Einstein gondolatkísérletén keresztül az általános relativitáselmélet által lehetővé tett fundamentális térelméleti bizonyításig.
A másik kérdéskör a relativisztikus precesszió jelensége, amelyet az első kiadás megjelenése után néhány évvel a NASA GP-B kísérlete állított egy időre a figyelem középpontjába. Amikor a könyvön dolgoztam, még nem tudtam erről a készülő kísérletről, a geodetikus precessziót és a forgó csillag körül létrejövő „dreget”, amelynek mérését célozta ez a kísérlet, azonban tárgyaltam a könyvben. Ebben az új változatban a pörgettyű relativisztikus mozgását leíró egyenlet új formáját használva, a tárgyalást egyszerűbbé és ugyanakkor általánosabbá tettem. Magát a „ relativisztikus precesszió” elnevezést is azért kezdtem használni, mert az új tárgyalásban a speciális relativitáselmélet kö- rébe tartozó Thomas-precesszió és az általános relativitáselméletben fellépő geodetikus precesszió egyetlen formula két speciális eseteként jelenik meg.
Az első fejezetbe beiktattam egy új szakaszt a testekhez rögzített koordináta-rendszerekről. Ez a fogalom alkalmas keretet nyújt például annak az állandóan vissza-vissszatérő kérdésnek a megvitatására, hogy a Lorentzkontrakció „állapot-e vagy folyamat”, valamint a deszinkronizáció kevéssé ismert jelenségének a megvilágítására.
A könyv komoly hiányosságának tartottam, hogy egyáltalán nem esett benne szó a kozmológiáról. Ezt a hiányt most egy új fejezettel pótoltam. A jegyzetek közül egyeseket kihagytam, de újakat is beiktattam közéjük. A feladatok között is vannak újak.”
Hraskó Péter: Relativitáselmélet (Typotex, 2016)
Egyéb könyvei, fordításai:
