X-Aknák

Minden kritikám ellenére fontosnak tartom, hogy megtörtént ez az esemény. Főleg a homeopátia láthatóan kikerült az utóbbi időben a “politikai korrektség” által védett kategóriából. Elgondolkodtató, hogy az akupunktúra gyakorlatilag nem kerül elő – tehát mintha azzal nem lenne probléma.

Alább néhány megjegyzésem az alőadásokkal kapcsolatban.

Bevezetés: definíciók és kérdések

(Poór Gyula, az MTA doktora, a KEB elnöke, ORFI-Semmelweis Egyetem)

Értelmes előadás volt korrekt definíciókkal. Szükséges egy ilyen vitanap elején. Talán a legvitathatóbb egyébként pont az alternatív medicina definíciója volt: “A konvencionális nyugati orvoslás kiegészítéseként vagy a helyett használt betegségmegelőző, diagnosztikus vagy terápiás eljárások összessége, amelyek nem képezik részét az adott ország egészségügyi eljárásrendszerének. Beletartoznak az áltudományos és az Európán kívül alkalmazott módszerek.”

Valós és virtuális egészség(ügy)

(Kosztolányi György, az MTA rendes tagja, az Orvosi Tudományok Osztálya és a PAB elnöke, PTE)

Számomra kicsit zavaros volt a gondolatmenet. Általában érdekes, értelmes gondolatok, de a végére sem fogtam fel, hogy mit ért “virtuális egyészségügy” alatt. Szerintem valami ötlete, érzése felmerült, amivel lehet, hogy valami érdekeset kívánt volna megfogni a témakörben, de vagy nem jó az ötlet, vagy még nem tisztult le benne ahhoz, hogy jól elő lehessen adni. Érdemes lenne olvasni valami írását erről.

Áltudományok az Egészségügyi Tudományos Tanács megítélésében és gyakorlatában

(Mandl József, az MTA rendes tagja, az ETT elnöke, Semmelweis Egyetem)

Messze a legjobb, legkeményebb előadás volt, amely számos kóklert és kóklerséget megnevezett, és kemény, jó alapelveket vázolt fel. Teljesen érthetetlen volt számunkra, hogy a legutolsó diája legutolsó sorában (és előadásának lezáró mondatában) elsütötte a semmitmondó “de persze azért nyitva kell tartanunk a szemünket, mert bármikor belefuthatunk valami meglepő felfedezésbe” típusú mondatot. Mert persze amilyen triviális is ez a megállapítás, annyira agyoncsapta az egész előadást. Ettől függetlenül precízen fogalmazó, konfliktusfelvállaló, kemény, komoly ember.

Az áltudományok etikai vonatkozásai

(Kovács József, az MTA doktora, Semmelweis Egyetem)

Már hallottam Kovácsot korábban is és tartottam tőle. Nem véletlenül. Mint elefánt a porcelánboltban védelmébe vette az alternatív medicinát, szerintem tele érvelési hibákkal, csúsztatásokkal. Alap premisszáját hamisnak tartom, miszerint a tudományos orvoslás értéktelennek tartja a placébó hatást, az alternatív medicina meg nem. Ezt a hibás következtetést ő is és mások is abból vonják le, hogy az orvosi kutatások placébókontrolt használnak, és ha negatív az eredmény, akkor azt mondják, hogy az eljárás/szer nem hatásos (Talán nem kell magyaráznom, hogy pontosan AZÉRT használnak placébókontrolt, mert a pplacébót fontosnak és létezőnek tartják, és az azzal való összevetéssel kívánják megállapítani, hogy kezelésüknek van-e speciális, a placébón túli hatása).

A másik fő problémám az vele és a hasonlóan érvelőkkel, hogy az etikai kérdéseket csak az orvos-páciens viszonylatban értelmezik. Azaz hogy szabad-e, etikus-e placébót adni a pácienseknek. Ezt én egy legitim vitának tartom, és nem állítom, hogy ha csak ezt vennénk figyelembe, akkor esetleg nem lehetne engem meggyőzni a placébó alkalmazhatóságáról. Az én problémám az, hogy az ilyen etika szakértők teljesen eltekintenek attól, hogy mindez együtt jár az alternatív medicina elképzelt és áltudományos elveinek hirdetésével, tanításával, intézmények létrehozásával, iparágak kifejlesztésével és erre alapuló, kivételező törvénykezéssel. Kiindulópontja – bár nem mondja ki -, hogy tulajdonképpen az orvosok tudják, hogy placébót használnak, a kérdés csak az, hogy ez etikus-e. Ez nyilvánvalóan nincs így, egy homeopata vagy akupunktőr kikérné magának, ha módszerét csak placébóként aposztrofálnánk. Ha tényleg placébónak gondolnák, akkor nem léteznének a fentebb felsorolt társadalmi, politikai, gazdasági “mellékhatások”. Akkor az orvosoknak nem simile elvet, víz memóriáját, csít, meridiánokat, öt elemtant kellene tanítani (ahogy most történik!), hanem mondjuk pszichológiát, etikát és hmmm… színészetet.

Kovács József még egy olyan kiindulópontot használt érveléséhez, amely minimálisan megtévesztő, de szerintem inkább hamis. Szerinte a tudományos orvoslás materialista, az alternatív orvoslás meg a páciensek lelki, spirituális igényeit elégíti ki. Sok problémám van az ilyen kijelentésekkel, de leginkább arra reflektálnék, ami szerint a konvencionális orvosok/orvoslás csak a betegség “materiális” mérőszámaival foglalkozik. Persze ezt szajkózzák az alternatív gyógyítók, de ezt egyrészt kikérem a jó orvosok nevében, másrészt teljesen hamisan állítja be a tudományos, kísérletek alapuló orvosi kutatás lehetőségeit és részben praxisát. A modern kutatásokban, ahol ez ésszerűnek tűnik, kiterjedten használják “materialista” végpontok mellett a páciensek életminőségére, lelkiállapotára vonatkozó mérőszámokat is. Egy gyors keresés a PubMed adatbázisban 260 ezer találatot ad az életminőség skálára: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=quality+of+life. Tehát ez hamisan állítja szembe a tudományos és alternatív medicinát – főleg annak fényében, hogy az alternatív medicinában valójában igen kevés korrekt kutatást végeznek. Inkább csak bizonyítékok nélkül állítják, hogy módszereik hatékonyak “lelki” értelemben. Valószínűleg kimutatható, hogy a tudományos orvoslás praxisában KEVÉSBÉ foglalkoznak a páciens lelkével, mint az alternatív orvosláséban, de ez ÖNMAGÁBAN nem hátrány vagy érték. Az alternatív medicinának nem ÉRTÉKE a páciens lelkével való foglalkozás, hanem egyetlen üzleti módszere, lévén hogy specifikus hatása általában nincsen.

Talán ebben az előadásban hangzott el egyedül az akupunktúra szó, de valahogy úgy, hogy míg a homeopátia az áltudomány, az akupunktúra például olyan altrnatív medicina, amely hatássossága tudományosan igazolva van (?!?).

Az áltudományok jogi vonatkozásai

(Sótonyi Péter, az MTA rendes tagja, Semmelweis Egyetem)

Szerintem ez egy nagyon rossz, és – bocsánat – igénytelen előadás volt. Valami olyasmivel kezdte Sótonyi, hogy amikor a szervezők felkérték, akkor nem is értette igazán a dolgot, aztán megnézte az interneten és – képzeljük el -, azt találta, hogy az tele van mindenféle elképesztő borzalmakkal. Ennek ellenére szerinte a jogi szabályozás kiváló, mindenki tökéletesen teszi a dolgát.

Genetika és geneticizmus

(Falus András, az MTA rendes tagja, Semmelweis Egyetem)

Korrekt előadás volt érdekes elemekkel a genetikai kutatásokról, arról, hogy milyenek voltak (vannak) a politikusok, a kutatást vezető sztárok előrejelzései, ezek mennyire jöttek be stb. Nem volt egyébként egyáltalán pesszimista a konklúzió a genetika lehetőségeit illetően, csak óvott a “túlkinálástól”. Kiegyensúlyozott és ebből a szempontból érdekes is volt. Viszonylag lazán kapcsolódott az ülésnap tematikájához.

Őssejt perspektíva és csodavárás

(Kriván Gergely PhD, Egyesített Szent István és Szent László Kórház)

Érdekes előadás volt az őssejtek gyógyászati felhasználásáról beleértve a köldökvér felhasználását. Sok érdekeset megtudtam és szakmailag is elmagyarázta, hogy melyek a nem igazán tudományos, sokkal inkább csak üzleti, és valójában megtévesztő irányvonalak, válallkozások.