2014-06-17   Közélet, Tudomány-áltudomány

Elbeszélünk egymás mellett

(Ez a cikk eredetileg a VS.hu online újságban jelent meg három másik, szintén a homeopátiáról szóló cikk társaságában.)

Mire is keressük a választ? Arra, hogy a homeopátia működik-e vagy sem? Az olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy az antibiotikumok, a vakcináció, a kemoterápia, a sebészet, a mozgásterápia stb. működnek-e. Ez utóbbiakra azért lehet pozitívan válaszolni (t.i. hogy működnek), mert elég egyértelmű és elfogadott biológiai, fizikai, kémiai (azaz természettudományos) háttérismeret van mögöttük, amelynek sok-sok elemére rengeteg pozitív kísérleti tapasztalat létezik. Tehát például az antibiotikum kezelés, mint módszer működik. De természetesen a konkrét alkalmazásairól már sokkal árnyaltabb a kép. Vannak hatékony alkalmazási területei, nem hatékonyak, sőt kifejezetten károsak is.

Ki miről beszél?

Amikor ugyanezt a homeopátiáról kérdezzük, akkor látni kell, hogy a résztvevőket valójában nagyon különböző kérdések érdeklik, egymással bonyolult módon összefüggő témákról beszélnek. A természettudóst az érdekli, hogy hogyan működik a világ – beleértve az emberi test működését is. Ismereteit, kísérleti tapasztalatait összevetve a homeopátiáról, annak elvéről azt mondja, hogy az nem működik. Ezen nem is csodálkozik, mert nem is várja, hogy működjön. A homeopátia elveiben szinte minden teljesen ellentmond tudásunknak arról, hogy hogyan működik a világ, hogyan működik az emberi szervezet. A kutatóorvos azt állítja, hogy a kontrollált klinikai vizsgálatok összessége1 azt mutatja, hogy nem hatásosabb, mint a placébó, azaz a homeopátia módszere hatástalan. A homeopata orvos számára az a kérdés, hogy hogyan kezelje a következő páciensét. Ő úgy látja, hogy eredményeket ér el vele a praxisában, ebből azt a következtetést vonja le, hogy a homeopátia működik. A pácienst gyakorlatilag nem érdekli, hogy mitől, csak az, hogy meggyógyul-e. A törvényhozó felelőssége meg az, hogy biztosítsa a szabad választás lehetőségét, kordában tartsa az egészségügyi költségvetést és gondoskodjon az ellátás biztonságáról. És egyébként ne felejtsük el, hogy a homeopátiás szereket gyártó gyógyszergyárat meg leginkább az érdekli, hogy terméke mekkora hasznot hoz, miközben örül, hogy a különleges szabályozásnak megfelelően a homeopátiás szerek hatásosságát általában nem kell igazolnia nagyon drága és rizikós klinikai vizsgálatokkal. Ezzel most részletesebben nem kívánunk foglalkozni, de érdemes átfutni például az Oscillococcinum homeopátiás szert is gyártó Boiron cég 2013. év első féléves üzleti jelentését2: bevétel 275 millió eoró (84 milliárd Ft), profit 43 millió euró, marketing költségek 65 millió euró, kutatási költségek 3,6 (!) millió euró. A homeopátiás üzlet nagysága néhány országban: Franciaország 400 millió euró, Németország 400 millió euró3, Nagy Britannia 213 millió font4, USA 300 millió dollár5.

A Boiron cég 2013 első féléves üzleti beszámolójának fő táblázata. Érdekes összehasonlítani a kutatási költségek és a marketing költségek arányát.

Téved valaki?

Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy a páciensek egy üzletileg érzékelhető része valamint a homeopata orvosok más véleménnyel vannak a homeopátiáról, mint a természettudományos világ képviselői és mint a kutatóorvosok. Melyik oldal téved? A konszenzuskeresők úgy látják, hogy talán nincs is valódi ellentétről szó, a homeopátia – a többi alternatív orvoslási ággal egyetemben – integrálható a tudományos orvoslással. Lehetetlennek tartják, hogy a páciensek és a homeopata orvosok tévednének. Inkább valószínűnek tartják, hogy a tudomány téved, és valamikor majd megtalálja, megérti a homeopátia valódi működési hatásmechanizmusát. Azt is gondolják, hogy a klinikai vizsgálatok jelenlegi formája alkalmatlan a homeopátia vizsgálatára, és új típusú vizsgálatokat kell bevezetni. Ez a „lehet, hogy ma még nem tudjuk hogy hogyan, de működik” típusú érvelés, amely nagyon szimpatikus a tudomány működését nem ismerő laikusok körében. Csakhogy nem az a fő probléma, hogy nem tudjuk, hogyan működik, hanem hogy tudományos ismereteinknek teljesen ellentmond, és hogy – egyébként ezzel teljesen egybecsengően – a klinikai vizsgálatok nem azt mutatják, hogy működne. Ez alapján az tűnik valószínűnek, hogy a páciensek és a homeopata orvosok tévednek. Ez viszont egy roppant nehéz kérdés, főleg mivel a vita nem tudományos színtéren, hanem pont a laikus publikum fórumain történik. Nem csoda, ha felzúdulás kíséri a tudományos véleményt. Hogyan képzelheti valaki, hogy emberek tíz- és százezreinek személyes tapasztalata hiteltelen? Hogyan vonhatják kétségbe az ÉN személyes tapasztalatomat? Micsoda arrogancia ez? Ebből a nézőpontból sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a személytelen tudomány téved, vagy, hogy feltételezett pénzügyi, gyógyszeripari befolyás alatt félrevezet mindenkit.

Miről vitázunk valójában?

Ha úgy teszünk, mintha komoly tudományos vita folyna a homeopátiáról (nem folyik), akkor eltereljük a figyelmet arról a nagyon nehéz problémáról, hogy miként lehet elmagyarázni az embereknek, hogy személyes tapasztalataik bizonyos esetekben félrevezethetik őket. Hogy a praktizáló orvos ugyan szolgálhat nagyon fontos információval egy-egy kezelés hatásosságával, ártalmasságával kapcsolatban, de a teljes, megbízható kép kialakítása szempontjából szinte ugyanazokba a csapdákba esik bele, mint a laikus ember, a páciens: a szelektív memória; a találatok megjegyzése és a hibázások elfeledése, kimagyarázása; a „józan paraszti ész” hihetetlen rossz teljesítménye a valószínűségek, összefüggések megítélése szempontjából; a megerősítési torzítás stb. Mindezekről komoly kutatások folynak a kognitív idegtudomány területén. Ezek rengeteget elárulnak arról, hogy hogyan működik az agyunk, a gondolkodásunk, hogyan döntünk. Bizonyos értelemben ijesztőek ezek a vizsgálatok, amikor azt mutatják be, hogy egyes esetekben mennyire félrevezet minket máskor csodálatosan teljesítő elménk. Lehet, hogy a geocentrizmus és az ember biológiai felsőbbrendűsége elméleteinek bukása után le kell nyelnünk azt a békát is, hogy „a csak biztos lehetek abban, ami velem történt” elve is erős fenntartásokkal fogadható csupán el. No persze ezt azért már felismerte az emberiség pár száz éve! Épp erről szól a tudomány. Ugyan az emberi megfigyelésre alapoz, de olyan módszert dolgozott ki, amely – nyilván nem tökéletesen, de – a lehető legbiztosabban kiszűri az egyedi ember elkerülhetetlen tévedéseinek csapdáit.

A szabad választás joga

A viták egyik visszatérő eleme a fogyasztók, páciensek szabad választásának, döntésének kérdése. Ha minden kötél szakad, a homeopaták, akupunktőrök ezt az érvet vetik be. Hagyjuk, hogy a „vevők” válasszanak szabad akaratuk szerint és meglátjuk, mi lehet az eredmény. „Nem választanák ennyien a homeopátiát az emberek, ha nem lenne számukra előnyös” – hangzik az érv. Ez amellett, hogy a közvélekedésre való hivatkozásnak6 nevezett hibás érvelés, azért is fals, mert szabadon akkor tud a páciens (vagy akár az orvos) dönteni, ha minden fontos információ a rendelkezésére áll. Ez azonban sérül, ha mondjuk egyenlő súllyal mutatjuk be a tudományos konszenzuson és klinikai vizsgálatok összefogó elemzésein alapuló – a homeopátia értékelése szempontjából negatív – érveket, valamint a homeopátia kétszázötven évvel ezelőtti, már többszörösen meghaladott orvosi elképzelésein és a kiválasztott páciensek személyes beszámolóin alapuló támogató érveket. Ezzel pont az egyik legfontosabb információtól fosztjuk meg a „vevőt”, a rendelkezésre álló és ellentmondó bizonyítékok eltérő bizonyosságának információjától.

A rossz hír tehát az, hogy a homeopátia nem működik annak ellenére, hogy sokan személyes tapasztalatuk alapján akár meg is esküdnének rá, hogy márpedig igen. Ez az igazi keserű pirula. A tudomány, a tudományos orvoslás azzal édesítheti meg egy kicsit, ha tisztességesen és empatikusan kommunikálja eredményeit, ha egyéb – akár komoly – hiányosságainak kiküszöböléséért mindent megtesz. Azaz, ha visszaszerzi a publikum megbecsülését.

A VS.hu cikksorozata a homeopátiáról

Jegyzetek

  1. Klinikai bizonyítékok:

  2. Boiron 2013 Half Year Report
  3. Bizonyítási meghallgatások 2: Homeopátia – Brit Parlament, Tudomány és Technológia Bizottság. Információ Robert Wilsontól, a Homeopátiás Gyógyszergyártók Brit Társaságának elnökétől a bizottsági meghallgatáson
  4. Blakemann: Homeopathic medicine. Con or cure? – Maire Claire (2010. január 26.)
  5. Steuter: Consumer Advocacy or Quack Attack? Representations of Homeopathy in the Media – Canadian Journal of Media Studies, Vol. 6(1) March 2010.
  6. Közvélekedésre való hivatkozás
, ,
X-Aknák - az igazság nem odaát van!