Mit ér a szavazatom?
Nem kívánom megoldani azt a paradoxonnak tűnő helyzetet, hogy miközben egy ember szavazata mintha semmit sem jelentene, a választási eredmények pontosan ezen “egy” emberek szavazatának összegéből adódnak ki. Szintén nem akarok most foglalkozni a napokban sokat hallott “nem érdekel a politika” megérthető, de hamis érvelésével. De mindezek kapcsán újból felidéződött bennem, civil polgárban, hogy legalább egyszer egy morzsányit én is az átlagnál talán jobban hozzájárultam a demokrácia működéséhez, és ez jó érzéssel tölt el, pedig az az időszak nagyon sok problémával volt terhelt.
Sajnos nem írtam dátumot a jegyzeteimhez, de valamikor 1989 végén lehetett. A Zöld Párt képviseletében az összes frissen alakult párt képviselőjével együtt a Parlamentben tárgyaltam az MSZMP-vel az új pártok választási költségvetésének kérdéséről. Kis párt képviselője lévén szerepem elhanyagolható volt, de eljött a pillanat, amikor a megrekedt tárgyalásokat nekem sikerült továbblöknöm.
Az MSZMP anyagi hátteréhez képest nevetséges összeggel (87 millió forint?) akarta kiszúrni az új pártok szemét, és természetesen az összeg felosztása nem bizonyult egyszerűnek. A FIDESZ azt javasolta, hogy a párttagságok arányában osszák fel a pénzt, de ez lehetetlen volt, mert senki sem tudta vona ezt ellenőrizni, nem beszélve arról, hogy az MDF bőszen trükközött azzal, hogy ő mozgalom és párt egyben. Az SZDSZ-t képviselő Pető Iván javasolta, hogy sávos legyen a felosztás: nagy párt, közép párt, kis párt. No ezen is végeláthatatlan vita alakult ki. Én félrevonultam és a jegyzetfüzetemben a lenti táblázatot ütöttem össze, a pártokat önkényesen csoportokba osztva és a csoportokhoz önkényesen támogatási összegeket rendelve. A lényeg az volt, hogy egyértelműen kiderült, hogy hogyan állunk a rendelkezésre álló kerethez képest.
Féltem, hogy javaslatomat azonnal lesöprik az aszttalról, ha én prezentálom, ezért Pető Ivánt kértem meg, aki rémületemre – de persze korrekten – elmondta, hogy ez az én javaslatom. Ki is tört a ribillió, főleg a Magyar Néppárt képviselője részéről. Hogyan merem én a nagy hagyományokkal rendelkező pártot kis pártként besorolni? Hát úgy, hogy a kutya se hallott róluk, de aztán emlékeim szerint pár perc alatt módosítottam a táblázatot valamint a hozzá tartozó értékeket, és viszonylag hamar lerendeztük a témát. A végső állapotot sajnos nem jegyeztem fel.
Én persze nem tartozom azok közé, akiket nem érdekel a politika. Ugyan “civil” vagyok a rendszerváltás óta, de mindig is érdekelt az a kérdés, hogy egy országot hogyan is kell, hogyan is kellene vezetni. Hány féle civil érdeket kell egyeztetni, hogyan kell dönteni. Bár rengeteg keserűség gyűlt fel bennem azóta a nagypolitika iránt, de sosem felejtem el, hogy ÉN IS BELE TUDOK SZÓLNI, ha akarok. Ha csak az egy szavazatomat akarom érvényesíttetni, akkor azzal, ha komolyabban akarok beleszólni, akkor civil szerveződéssel, vagy akár politikai pártok, eszmék támogatásával. Az utóbbi időben éppen az az aggodalmam, hogy ez a beleszólási lehetőség (ha éppen úgy érzem, hogy megtenném) vajon megmarad-e.
Bár nem az én világom, de elismeréssel adózom azon sok civil embernek, akik “működtetni” igyekeznek a demokráciát. Rendezvényeket szerveznek, petícióznak, ajánlási ívekkel rohangálnak, plakátokat ragasztanak, ajtókon kopogtatnak. Nélkülük NINCS demokrácia.
Ezért is holnapra szavazóbizottsági munkát vállaltam. Az előkészületek, oktatások során számos olyan civil emberrel találkoztam, akik ugyan zömükben adott pártokat, szövettségeket képviselnek, holnap egymást is fogják keményen ellenőrizni, de alapvetően a (megmaradt) demokrácia működésének egy fontos részét biztosítják. Zömükben nálam idősebbek, ami komolyan elgondolkoztat. Nem demokráciában nőttek fel, mégis ők érzik leginkább, hogy KÖZÜK VAN a demokrácia működtetéséhez.
GYERE SZAVAZNI, TALÁN TALÁLKOZUNK!
* * *
A képen érdekes végignézni az akkori pártok listáját! A milliós összegek a pártok által egyénileg igényelt támogatások, ami persze összegében felülmúlta a lehetőségeket. A FIDESZ valamiért nem volt hajlandó összeget megadni. Ezen első változatomban a csoportba sorolt pártok 12, 6 illetve 3 millió forintot kaptak volna. A végeredmény nem volt ettől távol.
