Hogy én is büszke lehessek az Alkotmányra…
ÁSZ javaslat
Az Állami Számvevőszék az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság számára megküldött javaslata szerint “az új alaptörvény szerkezetének és tartalmának is ki kell fejeznie: ezeregyszáz éves történelmi hagyományokra épülő, de a XXI. században alkalmazható normarendszert kívánunk létrehozni. Ennek megfelelően a preambulumban egyebek mellett utalni szükséges a Magyar Szent Koronára, mint kiemelkedő történelmi ereklyére, a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában, megszilárdításában.”
Gondoltam megemlíthetnénk még néhány fontos dolgot…
Dr. Salamon László Elnök Úrnak
Alkotmány-előkészítő eseti bizottság
Tisztelt Elnök Úr!
Bár a bizottság 2010. július 20-i alakuló ülésén meghozott döntése alapján nem kerültem be azok közé, akiket megkerestek abból a célból, hogy az új Alkotmányhoz javaslataikat beadják, de azért kérem, hogy lehetőség szerint vegyék figyelembe elképzelésemet.
Javaslom, hogy az új alkotmány preambuluma hivatkozzon a heliocentrikus világképre és az evolúcióelméletre, mint az emberi elme kiemelkedő szellemi teljesítményeire, amelyek jelentős szerepet játszottak az embernek a világegyetemben levő helyéről, szerepéről és felelősségéről alkotott képének kialakulásában.
A tudomány ezen eredményei rámutattak, hogy az ember nem rendelkezik kiemelt, védett pozícióval a Földön és a világegyetemben. A természet és a saját maga által okozott nehézségeket önmagának kell megoldania. Mindeközben figyelembe kell vennie, hogy a körülötte lévő élővilág nem a rendelkezésére bocsátott erőforrások halmaza, hanem egy gyönyörű és megismételhetetlen folyamat, az evolúció eredménye. Felismert új pozíciónk szerénységre, óvatosságra kell hogy intsen minket, de egyben tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy a ráció, a tudományos módszer segítségével egyre többet megérthessünk belőle. Mindez hozzájárulhat egy egészséges, modern, nyílt társadalom kialakulásához mind hazánkban, mind az egész világon.
Üdvözlettel!
Hraskó Gábor
állampolgár
P.S.: Mindezt nem csak azért nem küldöm el az Elnök Úrnak, mert már lekéstem a határidőről, hanem inkább azért, mert az Alkotmány nem játékszer.
Frissítés
Vágó István volt olyan kedves – vagy felelőtlen -, hogy kis szösszenetemet feltette Facebookos oldalára. Ott akár hozzá is lehet szólni a témához. A hozzászólásokra még egyszer reagáltam az alábbiakkal:
Vannak, akik naívnak tartják írásomat. Nem veszik észre, hogy a “javaslatom” nem igazán javaslat, hanem éppen neheztelés és kifigurázás arról, hogy milyen nagy igyekezettel próbálnak sokan (még olyan szervezetek is, mint az ÁSz) mindenféle ódivatú eszméket belepaszírozni az Alkotmányba.
Egyébként ezt a levelet nem küldtem el két okból: egyrészt mert a határidő szeptember 30-án lejárt, másrészt mert az Alkotmánnyal szerintem sem szabad játszani. Az elképesztő naivitás az, hogy azok, akik valódi javaslataikat beküldik, tényleg azt hiszik, hogy igazi beleszólásuk van, és hogy itt igazi alkotmányozás folyik.
A kis írásom talán azért érdemel meg valamelyes figyelmet, mert az ÁSZ javaslatain felbuzdulva ki szerettem volna fejezni azt az érzésemet, hogy – ellentétben az elterjedt, és nem igazán kritizált elképzeléssel – nem csak a vallások, az egyházak a letéteményesei a “nagy kérdések” megválaszolására tett kísérleteknek. A tudomány, a racionális megfigyelés ugyanúgy inspirálhatja az embert, hogy eredetről, az élet értelméről, felelősségről gondolkodjon.
Szerintem rajtunk is múlik, hogy ezt a terepet mennyire hagyjuk rá teljesen a vallásokra. Azt állítják, hogy a tudomány, a “materializmus” individualistává, önzővé, mások iránt érzéketlenné és nihilistává teszi az embert. Nem árt a másik oldal fele kommunikálni, hogy a tudomány ugyanúgy inspirálhat pozitív irányban is. A “darwini” szelekciós elmélet valakit inspirálhat rasszizmusra, de a XIX. sz. előtti történelem azt mutatja, hogy valójában ehhez semmi szükség nem volt Darwinra. Azonban nem kétlem, hogy az evolúcióelmélet általános elfogadottsága, az a tény, hogy valójában minden élőlény szegről-végre a rokonunk löketet adott az antirasszizmus, a környezetvédelem fejlődésének, a Földünkért érzett felelősség növekedésének.
Ráadásul ez a megközelítés józan ésszel nem tekinthető vallásellenesnek (vagy akár valláskritikának), mert nem törekszik kizárólagosságra. Csupán a jelenleg fennálló kizárólagosságot kérdőjelezi meg pozitív módon. Nem kétlem, hogy ennek ellenére lennének szélsőségesek, akik támadásnak érzékelnék. Ennyit felvállalok.
