175 évvel ezelőtt végzett homeopátia teszt
Nem szeretnénk kimaradni a Homeopátia Nemzetközi Figyelemfelkeltő Hetéről való megemlékezésről (bár mintha múlt évben is egyedül emlékeztünk volna), amely ma fejeződött be. Ebből az alkalomból egy különleges csemegére szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Egy 2006-ban megjelent cikk szerint az első dokumentált randomizált dupla vak klinikai vizsgálatot a homeopátia tesztelésére használták Bavariában, alig negyven évvel a homeopátia bevezetése után 1835-ben: A Nurembergi só teszt.
A helyi orvosi közösség legmagasabb rangú személyisége, Friedrich Wilhelm von Hoven lesújtó véleménnyel viseltetett a homeopátiáról, és cikket írt róla, amelyben annak elméleti hátterét tudománytalannak, esetleges hatását meg a hitnek tulajdonította. A helyi homeopata orvos, Johann Jacob Reuter másik cikkel vágott vissza leírva, hogy kis gyerekeken, őrülteken sőt állatokon is sikeresen alkalmazzák a homeopátiás gyógymódokat (tehát szerinte a gyógyulásba vetett hitnek nem lehet lényeges szerepe). Javasolta Hovennek, hogy próbálja ki magán a C30-as potenciájú (10030 hígítás) só készítményt – különleges érzeteket fog belőle kiváltani. Erre tíz az egyhez arányban fogadott is volna.
A vitából egy érdekes kísérlet alakult ki. Két orvos előkészített 100 üvegcsét, és azt a közönség előtt megszámozták. Ezután véletlenszerűen két 50 darabos csoportba sorolták azokat. Az egyik csoportbeli üvegcséket tiszta desztillált vízzel töltötték fel, a másik csoportbelit az elkészített C30-as homeopátiás sókészítménnyel. Feljegyezte a két orvos, hogy melyik számú üvegcsék melyik csoportba kerültek, majd elzárták ezt a listát. A 100 üvegcsét egy bizottságnak adták át, akik ebből 54-et szétosztottak a résztvevők közt. Három hét múlva újból összejöttek, és megkérdezték a résztvevőket, hogy ki tapasztalt különleges érzeteket. Az 50 megjelent résztvevőből 8 jelezte ezt. Ezek után felbontották a zártan tartott listát, ami a csoporthoz rendeléseket tartalmazta, és megállapították, hogy a 8 személyből 5 a homeopátiás oldatot, 3 a sima vizes oldatot kapta. A nagy többség azok közül, akik a homeopátiás készítményt kapták, semmi különlegeset nem észlelt magán. A vizsgálatot végzők szerint ez az eredmény nem igazolta a homeopata orvos állítását.
Az érdekesség az, hogy a kísérlet protokolja meglepően precíz volt. Biztosítva volt a kontrol csoport (kontrollált), a hozzárendelés véletlenszerű volt (randomizált), és a vaksági kritérium is biztosítva volt mind a kísérleti alanyok, mind a kísérletet végzők szempontjából (dupla vak). A mintaelemszám is elég nagy volt – figyelembe véve azt, hogy a homeopata orvos erős reakciót várt. A hipotézis, a módszer és a kiértékelés előre egyeztetett és dokumentált volt.
Meg kell azért említeni, hogy volt a kísérletnek egy komoly torzító hibája, amely ez esetben a homeopata hipotézis ellen hatott. A résztvevők zömében homeopátiaellenesek voltak. Ha emiatt esetleg szándékosan nem jelentették az észlelt érzeteket, akkor azzal ebben a kísérleti felállásban jelentősen torzíthatták az eredményt a hipotézis rovására – függetlenül attól, hogy mindkét csoportban jelen voltak. Ez a kísérlet akkor lehetett volna torzításmentesebb, ha csak a homeopátiával szimpatizáló résztvevőket toboroztak volna.
Az azóta eltelt 175 év alatt – és főleg az elmúlt néhány évtizedben sok ennél rosszabbul és kevés ennél jobban kivitelezett tesztet végeztek el különféle homeopátiás szerekkel. A konklúzió az, hogy a homeopátia nem működik semmilyen konkrét betegség, rendellenes állapot esetén. A feltételezezett működési mechanizmus ugyanolyan tudománytalan, mint 175 évvel ezelőtt volt. Nem meglepő, hogy két hónappal ezelőtt a brit alsóház Tudomány és Technika bizottsága azt javasolta kormányának, hogy vonják meg a homeopátiás kezelések, a homeopata kórházak támogatását, és ne törzskönyvezzék gyógyszerként a homeopátiás szereket.
Hivatkozások
- Joseph Albietz: Homeopathy – Failing Randomized Controlled Trials Since 1835 – Science-Based Medicine, 2010. április 16.
