X-Aknák

A múlt héten Isvara Krisna Dász (Tasi István) kérésére megírtam a véleményemet Darwin “A fajok eredete” című könyvének friss megjelenése kapcsán írt recenziójáról. A tisztesség úgy kívánta, hogy megadjam a lehetőséget Isvarának a viszontválaszra. Az alábbiakban közlöm válaszát (idézetek általa az én levelemből HG megjelöléssel). Talán megbocsájtható, hogy röviden még kommentálom kommentárját.

Kedves Gábor!

Köszönöm szépen a leveledet “A fajok eredete” kritikával kapcsolatban.

HG: “Azóta jobban megértettem a nézetkülönbségek okait, de nem győzött meg egyik érved sem. Annyit mindenesetre ért az egész, hogy jobban odafigyelek magamra és másokra abból a szempontból, hogy mit tekinthetek ténylegesen bizonyítottnak és mit csak hipotézisnek (most ne lovagoljunk a jelentéseken) az evolúcióelmélet körül.”

Nagyon köszönöm a nyitottságodat, szerintem ez valóban nagyon fontos kérdés. Valóban tisztán el kell választanunk a tényeket és azok értelmezését, hogy lássuk, “hol tartunk”. Az értelmezés szabadsága adott, de félrevezető lenne egy adott értelmezést kikiáltani “a magyarázat”-nak. Hogy nem győznek meg az antievolucionista érvk, az szerintem egyáltalán nem baj, ha fenntartjuk, hogy ettől még ez is egy érvényes értelmezési lehetőség.

Akkor érvényes egy értelmezés, ha nem kerül összeütközésbe a (valós világra vonatkoztatott) tapasztalatainkkal. Szerintem a teremtés hit(ek) elég sok falszifikálható (tesztelhető) állítást tartalmaznak, és ezek megbuknak a teszten. Egyébként pedig elég furcsa volna, ha két ilyen eltérő értelmezés egyformán érvényes volna. Szerintem mind az evolucionista, mind a teremtésalapú értelmezés megengedhető (nem tiltandó), de csak egyikük az érvényes.

HG: “Továbbra is úgy érzem, hogy az evolucionista magyarázat (bármilyen felfoghatatlan is ma még sok része) még mindig sokkal kevesebb feltételezéssel él, mint a teremtéstani magyarázat(…) Az evolucionista magyarázat néhány (!) működési mechanizmust tételez fel és ezekből igyekszik levezetni a jelenségeket. Ezeket a mechanizmusokat valaha talán lebonthatjuk alacsonyabb szintekre, de akkor is marad néhány alapfeltevés (axióma). Mindenképpen kevesebb, mint amennyi az egyedi teremtés elfogadásához szükséges.”

Tudtommal a teremtési elképzeléshez csak egy dolgot kell elfogadni: egy olyan mindenható lényt, aki a szabad akaratából egy olyan világot teremt, amilyet Ő akar. Semmiképpen nem bonyolultabb axiómarendszer, mint az evolúcióelméleté.

Vártam, hogy ezt válaszolod! Az én értelmezésem szerint azzal, hogy egy mindenható lényt tételezel fel, azzal valójában nem egy dolgot kell elfogadni, hanem az Ő szabad akaratából történő minden egyes cselekvést. Tehát ahány teremtett dolog létezik, annyi mindent kell elfogadni. A Teremtő feltételezése semennyivel nem csökkenti bizonytalanságodat, ismerethiányodat, mivel semmilyen viselkedését nem tudod előzetes ismereteidből megjósolni. Persze ha a Teremtő kiismerhető (előrejelezhető) volna… De akkor nem volna mindenható.

HG: “Én szerintem nem dőlt meg az evolúcióelmélet egyetlen alapfeltételezése sem egyenlőre.”

Az intelligens tervezés és teremtés alapfeltételezései szintén nem dőltek meg, tehát ezt is megőrizhetjük, mint lehetséges magyarázatot.

Itt jöhet Ockham borotvája! Mivel a Teremtő feltételezése nem csökkenti ismerethiányodat (lásd fentebb), ezért feltételezése szükségtelen. Úgy is mondhatnám, hogy ugyanolyan jó válasz az Univerzum kialakulásának miértjére, mint az hogy: “Csak!”

HG: “Mint sokszor említettem, az evolúcióelmélet ereje nem azon múlik, hogy le tudjuk-e laborban újra játszani, hanem attól, hogy mennyire nyújt egységes magyarázati alapot a legkülönfélébb tudományágak számára.”

Ismét csak arra tudok utalni, hogy egy megfelelő teremtési magyarázat szintén képes egységes magyarázati alapot nyújtani a különféle tudományágak számára. Arra is felhívom a figyelmedet, hogy vannak jelenségek, amelyekkel az evolúciós felfogás eddig nem tudott mit kezdeni (például az élő szervezetek *egymást feltételező* alkatrészeinek összeállása). A intelligens tervezőt feltételező elmélet számára ezek semmiféle problémát nem jelentenek.

Ez önnmagában hosszú vita tárgya. Én magam nem látom az “egymást feltételező alkatrészeinek összeállásának” problémáját. A kreacionisták állítják azt, hogy ez az evolucionisták nagy problémája. Szerintem ez a Ti problémátok.

A darwinizmus sikere főként nem magyarázóerejének volt köszönhető, hanem annak, hogy a társadalom éhezett a materialista világképre. Így könnyen aratott babért egy istentagadó természetmagyarázat, sok hiányossága ellenére.

Bizonyosan számított ez abban, hogy MIKOR alakult ki az evolúcióelmélet, de ez független attól, hogy jó elmélet-e, vagy sem.

Arról se feledkezzünk meg, hogy az elméleti előítéletek befolyásolják a kutatókat. Így az elméletből “kilógó”, vagy evolúciósan nem magyarázható adatokat hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Bármely tudományágban találkozhat az ember ilyesmivel, ha mélyebben beleássa magát egy területbe. Az átlag érdeklődőhöz a tudományos ismeretterjesztés által megszűrt és a megfelelő cimkével ellátott információk jutnak el. A valódi problémákkal akkor szembesül igazán valaki, ha egy bizonyos tudományág területén elfogulatlanul megnézi az összes rendelkezésre álló információt.

Nem kétlem, hogy elfogult vagyok, de te se hidd magadról!

HG: “Te mindig belekapaszkodsz egy-egy témába és azt kritizálva azt hiszed, hogy ezzel megdöntötted az elméletet. Az, hogy például emberszerű lények maradványait nem csak kétmillió évvel ezelőttről, hanem esetleg négy millió évvel ezelőttről is ismerünk már, az nem cáfolja az elméletet… (esetleg korrigál bizonyos korábbi feltételezéseket), hanem éppen alátámasztja. Azok a régiek egyértelműen nem ugyanolyanok voltak, mint mi: változtak, mégpedig jelentősen.”

Amit írsz, az evolucionista előfeltételezés, nem pedig az evolúció bizonyítéka. Vannak anatómiailag eltérő leletek, és anatómiailag teljesen azonosak is. Nem tudom, elolvastad-e már Michael A. Cremo és Richard L. Thompson: Az emberi faj rejtélyes eredete című könyvét. A témával kapcsolatos felvetéseidet akkor tartanám igazán korrektnek, ha tájékozódnál erről az oldalról – és persze utána úgy foglalhatnál állást, ahogyan jónak látod. Addig enged meg, hogy az ezzel kapcsolatos állásfoglalásaidat az (oktatás során beprogramozott) előítéleteknek lássam.

Nem mondom, hogy elejétől végéig kiolvastam, de azért rendesen átnéztem. A számomra dedikált Cremo könyv belső címlapját bizonyítékként mellékelem 😉 Itt van a polcomon a Te könyved mellett, alig egy nagy arasznyira Darwintól, Leakey-től és Dawkinstól.

Michael A. Cremo egy előadását volt szerencsém meghallgatni itt Magyarországon, s akkor dedikáltattam is vele a könyvének egy példányát.

HG: “Félek, hogy az emberi agy van olyan csodálatos, hogy egymásnak totálisan ellentmondó világkép is megvilágosodhat neki…”

Ha el is fogadom ezt a feltételezésedet, akkor is azt kell mondanom, hogy hagyjuk meg a különböző emberek jogát az ellentmondó világképek vallására.

Hagyjuk meg, persze! De attól még nem lesz mindegyik egyformán “érvényes”, hogy a te kifejezéseddel éljek.

HG: “…némelyiknek a való világra való visszahatásával nem szívesen találkoznék.”

A magam részéről rettenetesnek látom evolucionizmus való világra való visszhatását a világra: a világ a semmiből keletkezett, minden a véletlen műve, végül minden meg fog semmisülni, és így az egész létezésnek, a saját létünkkel együtt nincs végső értelme. Meggyőződésem, hogy ez a világszemlélet a világ számtalan problémájáért felelős fizikai és szellemi síkon egyaránt.

De mivel igyekszem toleráns lenni, elismerem mások jogát arra, hogy olyan dologban higyjenek, ami szerintem valótlan, és negatívak a következményei. Cserébe csak annyit várok el, hogy legalább egyenrangúnak lássák a védikus világképet, amelynek következményei megítélésem szerint messze jobbak.

HG: “Milliónyi agy próbálja elemezni az őt ért külvilági impulzusokat, és az alapján vitatkozva, néha egymásnak esve megtalálni a közös nevezőt. Tudom, hogy nem fogom közel sem teljesen megérteni sem önnmagam, sem környeztemet rövid életem alatt, de ez a rejtély az én misztikus élményem. Az az én alázatom, hogy belátom korlátaimat.”

Ez számomra nagyon szimpatikus álláspont. Bár minden evolúciós szemléletű tudós ezt vallaná. Ehelyett azonban a saját materialista, ateista feltételezésiket próbálják rákényszeríteni másokra az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés során, a “tudomány” álarcával fedve. Ez felelőtlenség, és merénylet az ellen, hogy az emberek önállóan építhessék fel a világnézetüket.

Ha ők is belátnák, hogy a véleményük csupán tökéletlen agyuk terméke, és könnyen lehet, hogy tévedés, és ezt fennen hangoztatnák, akkor semmiféle problémát nem látnék abba, hogy elmondják másoknak a filozófiájukat. Sajnos ma nem ez a helyzet.

Véleményem szerint a legnagyobb tudósok igencsak szerények tudásuk nagyságának megítélésében (lehet persze, hogy én pont ezeket tartom nagynak). Azt állítják, hogy “jelenlegi tudásunk szerint”, meg hogy “valószínűleg”, sőt, hogy “erről még semmit sem tudunk”. Mindezt fennen hangoztatják.

De elvárod-e, vagy el tudod-e képzelni Te ugyanezt a vallásod legfőbb vezetőitől?

Még egyszer köszönöm a témával kapcsolatos nyitottságodat.

Köszönettel és üdvözlettel:
Isvara