Homeopátia – hogyan tovább?

Láthatóan nagy a mozgolódás az EASAC homeopátiáról szóló friss állásfoglalása miatt. Fellángolt a vita, a hívek természetesen vehemensen védik a homeopátiát, általában nem is reagálva a konkrét tudományos kritikákra. Ez mintegy visszaigazolja, miszerint a homeopátia számukra nem tudományos kérdés.

Ebbe a vitába nem is mennék bele most. Inkább összefoglalom, hogy szerintem milyen területeken kellene továbblépni a tudományos konszenzus alapján. Az alábbi pontok sorrendje nem prioritást jelent.

  • EU szinten szüntessék meg a gyógyszer-regisztráció során a homeopátiás szerekre vonatkozó kivételes szabályozást, amit 1992-ben vezettek be az EU-ban (ez egy direktíva, de ez alapján módosították a tagállamokban a szabályzást). Tehát ahol a rendes gyógyszerek esetén igazolni kell a hatásosságot, ott a homeopátiás szerek esetén is kelljen. – Ez egy triviális és elvileg egyszerű lépés lenne, aminek persze nincs közvetlen hatása a már regisztrált szerekre, márpedig ezek adják a probléma zömét.
  • Vizsgálják felül az eddig egyszerűsített törzskönyvezéssel regisztrált homeopátiás szereket, és 3 év türelmi idő lejártával vonják vissza az engedélyt, ha addig nem adnak be pozitív hatásvizsgálati eredményeket (kvázi “hiánypótlás”). – Ez már bonyolultabb dolog, de nem lehetetlen. Ez a homeopátiás szerek zömének gyógyszer státuszát meg fogja szüntetni.
  • Vizsgálják felül a NEM egyszerűsített törzskönyvezéssel regisztrált homeopátiás szereket, és 5 év türelmi idő lejártával vonják vissza az engedélyt, ha addig nem adnak be ÚJABB pozitív hatásvizsgálati eredményeket. Ezeknél a szereknél (mint pld. Oscillococcinum) lezajlott egy rendes törzskönyvezési procedúra, be volt adva hatásvizsgálat. Azonban a plauzibilitiás (a kifejezés magyarázatát lásd alul) totális hiánya miatt nagyon megkérdőjelezhető a beadott klinikai vizsgálati eredmény tudományos érvényessége. – Ez egy igen problémás kérdés, amely komoly vitákat válthat ki, és ez nem is baj. Ez elindíthatja a nem homeopátiás szerek esetében is az általános felülvizsgálatokat, főleg ott, ahol a plauzibilitás megkérdőjelezhető. A lényeg, hogy a gyógyszer engedélyezési folyamatokba be kell emelni a plauzibilitás kérdéskörét is.
  • El kell indítani egy mozgalmat, hogy a gyógyszertárak lehetőleg ne forgalmazzanak homeopátiás szereket (és persze egyéb nonszensz szereket sem). – Nem hiszem, hogy ez könnyen megoldható lenne jogi szabályzással, de indulhat ez kvázi mozgalomként is. Azt hiszem, hogy itt nem egy negatív, megbélyegző kampány a célratörő, hanem inkább egy pozitív, a tudományos, racionális álláspontot közvetítő.
  • Szembesíteni kell a homeopátia infrastrukturális rendszerét (oktatás, vizsgáztatás) támogató tudományos központok, egyetemek vezetőségét azzal, hogy áltudományt népszerűsítenek.
  • Ne lehessen kreditpontokat kapni egészségügyi területen homeopátiás kurzusok elvégzéséért, ilyen témájú konferenciákon való részvételért!
  • Valamit kezdeni kellene a természetgyógyászat szabályozásáról szóló 1997-es rendelettel is (illetve ennek frissítéseivel), amely a homeopátia esetén szabályozza azt, hogy ki, milyen formában, milyen ismeretek alapján végezheti. Ez a szabályozás amúgyis felülvizsgálatra szorul, mert oktatási előírásaiban az áltudományok szinte teljes listáját propagálja. E rendelet é kiegészítései alapján ma Magyarországon homeopátiás praxist csak orvosi és fogorvosi végzettséggel lehet végezni. A jogalkotó szándéka ezzel a páciensek sarlatánoktól való védelme volt – ami részben érthető. Mindenesetre ez elősegítette az áltudománynak a tudományos területekre való beszivárgását. Így állhatott elő az a helyzet, ahol orvosi és természettudományos egyetemeken tanítják a homeopátia áltudományos elveit.

Lábjegyzet – plauzibilitás

Plauzibilitás: egy elmélet (jelen esetben a homeopátia elmélete, elvei) tudományos értelemben vett elképzelhetősége, valószerűsége.

Egy plauzibilis elmélet nem feltétlenül helyes, de mindenesetre elképzelhető, mert legalábbis nagy vonalakban illeszkedik az eddig már igazolt, bizonyosnak feltételezett tudományos ismeretekkel.

Egy nem plauzibilis elmélet nem csak hogy új (mi nem volna gond), hanem  nem illeszkedik az eddigi ismeretekbe, azoknak ellentmond. Azaz ha az ilyen elmélet mégis helyes volna, akkor számos más – eddig már sokszor igazolt – elméletünk lenne helytelen. Ennek valószínűsége nagyon csekély, ezért ilyen esetekben nagyon komoly kísérleti bizonyítékokat várunk el.

A plauzibilitás megkövetelése a tudományos módszertan egyik nagyon fontos eleme. Ez biztosítja, hogy a világ működéséről alkotott elképzeléseink lehetőleg egységesek legyenek, azaz ne legyenek a különböző részek egymásnak ellentmondók. A tudományos módszertan ezek szerint a konvergens magyarázatokat preferálja, szemben az áltudományos irányvonalakkal, ahol a világról szóló magyarázatok általában divergensek, egymásnak is ellentmondók.

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!