Nem fedezték fel!
Persze, lelkesítenek a gravitációs hullámokról szóló hírek a LIGO-ból. Legalább a közvélemény megint hall valamit a tudományról és lehet lelkesedni.
Mindazonáltal a hírek zömének címe félrevezető. Nem fedezték fel a gravitációs hullámokat. Még csak nem is igazolták Einstein általános relativitáselméletét. Azt az elméletet már hihetetlen erős kísérleti tapasztalatok, sőt működő eszközök igazolták az elmúlt évszázadban. A hír szigorúan vett alaptudományi, elméleti értelemben nem szenzáció egyáltalán. Az lenne a szenzáció, ha minden technikai bravúr, elképesztő érzékenységű műszer megépítése ellenére NEM SIKERÜLNE kimutatni a gravitációs hullámokat!
Azonban a hír két másik értelemben még sokkal nagyobb szenzáció, mint amit a “felfedezték a gravitációs hullámokat” típusú mondatok sugallnak. Egyrészt ez a kísérleti fizika, a technológiai fejlődés, innováció tekintetében tényleg elképesztő teljesítmény. Másrészt tudománykommunikáció szempontjából egyedülálló lehetőség, amit kár a tudomány lényegét érintő hamis megfogalmazásokkal agyoncsapni. Egy fantasztikus lehetőséget hagyunk így ki.
Einstein általános relativitáselmélete több elképesztő előrejelzést tett a világ működésével kapcsolatban. Ezek zömét meggyőző kísérletek igazolták már, és működő használati eszközök is mutatják, hogy az elmélet eddig minden alkalmazási területen tökéletesnek bizonyult. Az igazán érdekes az, hogy az elmélet szerint léteznie kell a gravitációs hullámoknak, és még azok tulajdonságait is pontosan leírja az elmélet. Az elmélet szerint nem kérdés, hogy léteznek-e. Léteznek és kész. Ha az elmélet többi része helyes – márpedig ez már beigazolódott -, akkor a gravitációs hullámoknak is LÉTEZNIÜK KELL! Viszont az elmélet azt is megmutatja, hogy ezek a hullámok hihetetlenül nehezen kimutathatók, ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy nem találjuk őket. Mostanra ért el a kísérleti fizika arra a fantasztikus szintre, ahol már várható volt a gravitációs hullámok kimutatása. Ez most úgy látszik sikerült is.
Mindez mit mutat be a laikus közönségnek a tudomány működéséről? Azt, hogy egy elmélet előrejelzéseit komolyan kell venni, nem lehet mazsolázni közülük, hogy ez a része igaz, a másik nem igaz. Az ilyen mentegetőzés, lavírozás a tudománytalan, áltudományos elméletek sajátja. Az olyanoké, amelyeket emiatt se bizonyítani, se cáfolni nem lehet.
De íme, itt egy elmélet, amelyet annak ellenére lehetett bizonyítani kísérletek sokaságával, működő használati eszközök megtervezésével, hogy valami olyan bizarr dologról szólnak, mint a négy dimenziós téridő görbülete. És íme, amikor oda jutunk, hogy technológiánk már az elmélet legfinomabb előrejelzését is elvileg képes igazolni, akkor tényleg, ez meg is történik.
Ilyen egy valóban működő tudományos elmélet! Ehhez tessék mérni az áltudósok karosszékben kiötlött tákolmányelméleteit, amelyeket a cáfolatok hatására ott toldoznak-foldoznak ahol nem szégyellik, és amelyek ezen ad-hoc kiegészítések ellenére sem képesek semmit sem előrejelezni a világ tényleges működéséből.
Elméleti fizikai értelemben tehát igazából nincs különösebb jelentősége a LIGO mérésének. Abban a tekintetben a LIGO konzekvens sikertelensége jelentené az igazi érdekességet. Kísérleti fizikai értelemben a LIGO egy hatalmas eredmény. Asztrofizikai értelemben pedig akkor lesz igazi áttörés, ha a LIGO és utódai már rutinszerűen és még nagyobb érzékenységgel tudnak majd gravitációs hullámokat észlelni, ezzel új lehetőséget nyújtva a világegyetem történéseinek megfigyeléséhez, értelmezéséhez.
Az ilyen fontos tudományos eredmények értékelésekor nem árt egy adag szkepticizmus. Hihetetlenül bonyolult a LIGO berendezés, rengeteg zavaró tényezőt kellett kiszűrni. Ráadásul maga a hivatkozott megfigyelés még a program tényleges megkezdése előtt, a “kontrollálatlan” időszak néhány napjában történt (2015.09.14.), és a kontrollált jó néhány hónap (2015.09.18. – 2016.01.12) alatti időszakból egyelőre nem tudunk konfirmált megfigyelésről. Ez persze lehet véletlen, de azért idegesítő. Mi történik, ha a nagy lelkesedés ellenére mégiscsak kiderül, hogy ez a jel mégse valódi? Mindaz amit írtam attól még helytálló. Az általános relativitáselmélet nem dőlne meg, a gravitációs hullámok attól még valószínűleg léteznének. Csak távolabbra tolódna azok kimutatása és esetleges felhasználásának lehetősége.
