EP választás 2019

Laikus gondolataim, javaslataim és néhány információforrás a 2019. május 26-i európai parlamenti választásokról. Folyamatosan frissítve. Utolsó frissítés: 2019. március 31.

Saját írások

  • Minden cikk az EU-ról az X-Aknák oldalon: Európai Unió
  • EP-választás – együtt vagy külön? – arról, hogy mennyire szükséges most az ellenzéki pártoknak összefogniuk a választásokon.
  • Még mindig EP választási matek – az előző cikkben 100 EP képviselővel számoltam, gondolva, hogy akkor a százalékokat könnyebb érteni. De valójában csak 21 képviselőről döntünk, és ez kissé megváltoztatja a helyzetet. Erről és az ellenzéken belüli toxikus kommunikációról szól ez a cikk.
  • Az Élet és Irodalom című lapban Kozák Márton arról ír, hogy vagy teljesen közös lista lesz, vagy a Fidesz nyer. A fenti két cikkben már megmutattam, hogy ez nincs így, van más megoldás is, ezért az ÉS-ben is válaszoltam Kozák cikkére: Hamis dilemma.

Általános források

  • Sokan mondják, hogy a “brüsszelieket” senki sem választotta meg. Hát ez azért nem egészen így van, ráadásul mondjuk Magyarországon sem a nép választja a miniszterelnököt, a parlament elnökét, a köztársasági elnököt, a minisztereket, a minisztériumi dolgozókat, a bírákat, az alkotmánybírákat és a többi. Ilyen persze az EU intézményeiben is van. De az Európai Parlament tagjait közvetlenül mi választjuk. Az Európai Bizottságba minden ország maga delegál biztost. A magyar kormány Navracsics Tibort küldte ebbe a testületbe. Az Európai Tanácsban az országokat az állam- illetve kormányfők képviselik. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Unió Tanácsában (nem ugyanaz, mint az előbbi) szintén Orbán Viktor miniszterelnök képviseli Magyarországot. Ő egyébként 2011. első felében a Tanács elnöki pozícióját is ellátta.
  • Az Európai Parlamentben frakciókba tömörülnek az országok által beszavazott képviselők.
  • Az európai parlamenti választásokon nem közvetlenül személyekre, nem körzetekre, hanem pártokra, pontosabban pártlistákra szavazunk. Minden induló párt vagy pártszövetség felállít egy listát, hogy kiket küldene az Európai Parlamentbe. A szavazófülkében egy pártra kell leadni a voksot, és azokat országosan összesítik. Tehát különösebben nem érdekes, hogy melyik pártra adtak le több szavazatot egyik településen vagy másikon. Négy éve ilyen szavazólappal találkozhattunk a szavazó fülkében:
    Most nyilván más lesz attól függően, hogy milyen pártok, pártkoalíciók indulnak, illetve hogy milyen lesz a sorsolt nyomtatási sorrend. A pártok neve alatt feltüntetik a pártlistán szereplő első néhány embert. Fontos, hogy itt ismert emberek legyenek. Éppen ezért előfordul az a – szerintem egyébként nem igazán helyes – gyakorlat, hogy olyan személy kerül a lista elejére, aki aztán visszalép, átadva a helyet a következő(k)nek.
  • A pártok által összeállított jelölt listákat érdemes átböngészni. Ne csak az érdekeljen minket, hogy melyik párt küldi, hanem hogy kit küld! A fentebbiek miatt persze érdemes utánanézni, hogy egyik-másik jelölt tényleg menni akar-e vagy csak reklám ember a listán: Az országos listák jelöltjei.
  • A választási rendszer az EP választásokon – a magyar parlamenti és önkormányzati választásokkal ellentétben – eléggé arányos (azaz a küldött képviselők aránya elég jól egyezik a pártlistákra leadott szavazatok arányával. Ezért itt egyszerűbben fordíthatók le a közvéleménykutatási adatok a végeredményre. Itt kell okosnak lenni, tudva, hogy ha egy pártra végülis kevesebb, mint 5% szavazat érkezik, akkor azok a szavazatok a kukába kerülnek. Ezért az alacsony támogatású pártoknak inkább össze kell fogniuk valakivel. Közvéleménykutatási adatok a becsült képviselőszámokkal.
  • Ebben az internetes szimulátorban a közvélemény-kutatási adatok alapján lejátszhatsz egy teljes választást, és megnézheted, hogy mi lenne az eredmény.
Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!