CEU

Életem valószínűleg legnagyobb szakmai kihívását jelentette az az időszak (1992-1996), amikor a Közép-Európai Egyetem (CEU) magyar kampuszán dolgoztam. Felvételemkor az volt a feladatom, hogy egy 10 gépes hallgatói labort építsek fel. Távozásomkor már túl voltam egy több helyszínes, 1500 felhasználós informatikai (telefon, számítógép, TV) rendszer tendereztetésén, bevezetésén és az informatikai kiszolgáló szervezet felállításán mint informatikai igazgató. Ez a tapasztalat alapozta meg a jövőbeli nemzetközi informatikai karrieremet.

Engem lenyűgözött a CEU létrehozójának, Soros Györgynek a víziója az egyetemmel kapcsolatban. Ma már úgy látom, hogy naiv volt az elképzelése, és minden bizonnyal csak kicsi részei valósultak meg e formában, de Soros úgy vélte, hogy ha mi, a szovjet fennhatóság alól frissen felszabadult, helyünket kereső szomszédos országok megismerjük a világot, és első sorban SZOMSZÉDAINKAT, akkor az segít feldolgozni a történelmi sérelmeket is. Ha egy magyar hallgató szlovákul tanul, vagy egy román magyarul, akkor sokkal közvetlenebb tapasztalatokat szerezhet a szomszédok mindennapjairól, gondolatairól, problémáiról. Ha közvetlenül tudunk beszélni egymással, akkor sokkal nehezebben tud az aktuális politikai vezetés esetlegesen káros céljai érdekében egymásnak ugrasztani minket.

Az, hogy ez ilyen formában már az elején sem tudott igazán megvalósulni, annak sok oka van. De a vízió – bár lehet naiv – szerintem semmiképpen sem az ördögtől való. És minden bizonnyal részben az egyetem még jelenlegi formájában is képes ezt a víziót közvetíteni.

Az elmúlt huszonvalahány évben – ami alatt számos konzervatívnak, nemzetinek mondott kormányzás is volt – még nem merült fel, hogy szakmailag illegálisan működne az egyetem. A mostani ilyen irányú mozgolódásokat, törvénykezési kísérleteket éppen ezért roppant elkeseredetten figyelem.

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!