A világnézeti motiváltság hatása a kritikus gondolkodásra

A cikk eredetileg a HVG alábbi számában jelent meg: 2015/33 – 2015. aug. 15.

címlap

Azt gondolnánk, hogy a tudomány fejlődésével, az iskolázottság bővülésével az ezoterikus, áltudományos tanok fokozatosan visszaszorulnak. Éppen ezért a racionális gondolkodás hívei sokáig úgy gondolták, hogy elegendő az emberekhez eljuttatni a korrekt információt, és az szinte automatikusan el fog vezetni ahhoz, hogy a megfelelő következtetéseket levonják. Ma már korántsem biztosak ebben.

Azonban őket is megdöbbenti az a felismerés, hogy még egy színtisztán matematikai feladat megoldásában is mennyire befolyásolnak minket előítéleteink. Egy két évvel ezelőtti amerikai tanulmány – amelyben a tesztalanyoknak egy feladványt kellett megoldaniuk – frappánsan mutatta be, hogy politikai nézeteink mennyire torzítják elemzési képességeinket. Az igazán rossz hír az volt, hogy úgy tűnik, „tudásunk” – ez esetben matematikai képességünk – nem éppen a remélt irányban korrelál ezzel a torzítással.

A feladat matematikailag egyszerű, de olyan formájú, hogy sokan nem képesek jól megoldani. Egy hipotetikus bőrkrém-teszt eredményéből kell levonni a következtetést: javítja-e a kiütéses bőr állapotát vagy éppen rontja? A kísérleti alanyok négy számot kaptak a kísérlet kimeneteléről (ábrák a cikk alján). E szerint 223-an voltak, akiket kezeltek a krémmel és javult az állapotuk; 75-en, akiket kezeltek és romlott az állapotuk; 107-en, akiket nem kezeltek és javult a bőrük; és végül 21-en, akiket nem kezeltek és állapotuk romlott. A feladat értelmezését nehezíti, hogy a kezeltek száma (223+75=298) jóval nagyobb volt, mint a kontrol csoporté (107+21=128). Aki egyszerűen a legnagyobb számot nézi, az könnyen arra a következtetésre jut, hogy a kezelés hatásos. Pedig itt az arányokat kell figyelembe vennünk! A kezeltek 75 százalékának (223/298=0,75) javult az állapota, a kontrollcsoportban viszont 84 százalékos (107/128=0,84) volt ez az arány. Tehát a krém valójában akadályozta a bőrprobléma spontán gyógyulását! A feladatot a tesztalanyok 41 százaléka oldotta csak meg helyesen.

Gondolhatnánk, hogy ez matematika, amit nem igazán kell használnunk a valós életben. Azonban napi döntéseink során folyamatosan nagyon hasonló problémákat elemzünk, még ha nem is ilyen precíz számok alapján.

A kísérlet során felmérték az alanyok matematikai képességeit valamint politikai nézeteit is, és megvizsgálták az összefüggést azzal, hogy sikerült-e megoldaniuk a feladatot. Azt a nem meglepő eredményt kapták, hogy a jobb matematikai képességűek nagyobb arányban oldották meg helyesen a feladatot, és ezt nem befolyásolta a politikai hovatartozás.

Most jön a csavar a történetben! A kísérlet egy másik változatát is végrehajtották. Ebben az esetben is pontosan ugyanezeket a számokat használták, csak a kitalált kísérleti kérdés volt más: a bűnelkövetések számának időbeli változása annak függvényében, hogy az adott városban betiltották-e a fegyverviselést vagy sem. Ezen belül is két változat volt: az egyikben a számok egymáshoz viszonyított arányai azt mutatták, hogy ahol tiltották, ott növekedett a bűnelkövetések száma, a másikban azt, hogy csökkent. Kérdés, hogy így milyen arányban oldják meg a tesztalanyok a kérdést helyesen? Kiderült, hogy a politikai, világnézeti hozzáállás jelentős mértékben befolyásolta a helyes megoldás megtalálásának esélyét, pedig itt egy tisztán matematikai feladatról van szó, amely értékelésében nem szabadna, hogy bármilyen egyéb szempont közrejátsszon. Amerikában a fegyverviselés kérdése erőteljesen átpolitizált. A konzervatív szemlélet szerint az önvédelemhez kapcsolódó fontos személyiségi jog a fegyverviselés. A liberális szemlélet szerint viszont a magánkézben levő fegyverek hozzájárulnak az erőszakos cselekvések nagy számához.

A liberális beállítottságú tesztalanyok nagyobb része oldotta meg a feladatnak azt a változatát helyesen, amelyben a számok ténylegesen azt mutatták, hogy a tiltás csökkenti a bűnözést. Ott, ahol a számok alapján a helyes válasz az lett volna, hogy a tiltás növeli a bűnözési mutatókat, lényegesen többen rontották el a feladatot.  A konzervatívok fordítva hibáztak – ők is politikai nézeteik mentén. Ha mindez nem tűnik elég nagy problémának, akkor még hozzátehetjük, hogy a felmérés szerint e világnézeti alapú torzítás sokkal inkább jelentkezett azoknál, akik matematikai képességei magasabbak. Az ő nagyobb esélyeiket a jó megoldásra a legrosszabb matematikai képességűek szintjére rontotta prekoncepciójuk. Azaz gyakorlatilag inkább nem alkalmazták matematikai képességeiket, csak hogy a prekoncepciójukat igazolva lássák.

Az amerikában lényeges szabad fegyverviselés kérdése mellett számtalan egyéb olyan globálisan fontos tudományos kérdés van, amelynek társadalmi megítélését láthatóan komolyan befolyásolja a világnézeti, politikai elkötelezettség, ezzel is nehezítve a tények érzelemmentes elemzését. Tényleg a fosszilis tüzelőanyagok használata okozza a globális felmelegedést? A genetikailag módosított organizmusok biztonságosak-e vagy sem? A terhességmegszakítás joga és a szexuális védekezés promiszkuitáshoz vezet-e vagy sem? A kötelező és javasolt védőoltások a köz javát szolgálják-e, vagy ezek okozzák a betegségeket? Csökkenthető-e a gazdasági recessziók időtartama és súlyossága masszív állami költekezés segítségével? Veszélyt jelentenek-e a nagy mélységben tárolt nukleáris hulladékok? Ugyanazon tudományos evidenciák értékelése során a különféle világnézeti elkötelezettségű emberek radikálisan más következtetésekre juthatnak.

Elhozhatja-e tehát a felvilágosodás folyamata a racionális gondolkodás teljes győzelmét, az ezotéria és áltudományok megszűnését? Kevéssé valószínű. Elsősorban még mindig érzelmi lények vagyunk. Mire a külvilág jelei elérik a tudatos agykérgünket, már színezve vannak érzelmeink által. Érdemes és lehetséges megpróbálkozni ezektől a hatásoktól elvonatkoztatni, de tudnunk kell, hogy ez egy folyamatos küzdelem. És biológiánk ebben a tekintetben éppenséggel nem a partnerünk.

Ábrák

1. ábra: A bőrkrém teszt egyik változata. A legnagyobb szám (223) a “Javult a bőr állapota” oszlopban van, ezért az emberek nagyobbik része úgy ítéli meg, a krém hatásos. Pedig itt arányokat kell számolni. A kezeltek 75 százalékának (223/298=0,75) javult az állapota, a kontrollcsoportban viszont 84 százalékos (107/128=0,84) volt ez az arány. Tehát a krém valójában akadályozta a bőrprobléma spontán gyógyulását!

2. ábra: A bőrkrém teszt másik változata, ahol az oszlopok felirata van megváltoztatva. Ilyen felállásban általában az emberek úgy ítélik meg, hogy a krém hatástalan, illetve még rossz is. Pedig a krém egy ilyen kísérleti eredmény alapján hatásosnak mutatkozik.

3. ábra: A feladat mindkét változatát körülbelül ugyanúgy oldják meg az emberek világnézeti, politikai elkötelezettségüktől függetlenül. A matematikai képességek befolyásolják az eredményt. A jobb matematikai képességekkel rendelkezők egyre nagyobb arányban adják meg a helyes eredményt.

4. ábra: A fegyverviselés betiltásának hatását vizsgáló hipotetikus felmérés hipotetikus eredménye. A számok pontosan megegyeznek a bőrkrém teszt számaival! Ebben a változatban a helyes válasz az, hogy a fegyverviselés tiltása mérsékli a bűnözések számának ettől független csökkenését, azaz a tiltás a bűnözés növekedésének irányában hat.

5. ábra: A fegyverviselés betiltásának hatását vizsgáló hipotetikus felmérés felcserélt hipotetikus eredménye. Ebben a változatban a helyes válasz az, hogy a fegyverviselés tiltása mérsékli a bűnözések számának ettől független növekedését, azaz a tiltás a bűnözés csökkenésének irányában hat.

6. ábra: A feladat különböző változatait eltérően oldják meg az emberek világnézeti, politikai elkötelezettségüktől függően. A matematikai képességek befolyásolják az eredményt, ha a helyes megoldás egybevág az előítéletekkel. Ellenkező esetben a jó matematikai képességű emberek is mintha nem használnák a képességeiket, csak nehogy az eredmény ellenkezzen az előítéleteikkel.

Ha az eredmények az 5. ábra szerintiek, azaz azt mutatják, hogy a fegyverviselés tiltása a bűnözés csökkenéséhez vezet, akkor a liberális demokraták nagyobb valószínűséggel oldják meg jól a feladatot, és a helyes választ adók aránya a matematikai képességekkel növekszik (folytonos kék vonal). Ugyanilyen beállítottságú és képességű kísérleti alanyok  viszont matematikai képességeiktől függetlenül rosszabb eredményt érnek el a feladat megoldásában (szaggatott kék vonal), ha a statisztika a 4. ábra szerinti. A konzervatív republikánusok esetében az eredmények fordított képet mutatnak. Ők akkor jobbak, és akkor használják ki inkább a matematikai képességeiket, ha az adatok a tiltás hatására a bűnözés növekedésére utalnak (szaggatott piros vonal), ellenkező esetben teljesítményük rosszabb és független a matematikai képességeiktől (folytonos piros vonal).

Források:

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!