X-Aknák

Borzasztó, hogy eljutott a megosztottság odáig, hogy már szinte lehetetlen értelmesen beszélni a menekültkérdésről – pláne, ha beszélgetőpartnered nem pont ugyanazzal a pártalakzattal szimpatizál, mint te. Én akkor is úgy gondolom, hogy meg kell próbálni az ilyen beszélgetéseket, nem szabad hagyni, hogy a torzult kommunikáció határozza meg azt, hogy mi hogyan vitatkozzunk erről a fontos témáról. Magamat is rajtakapom, hogy mennyire befolyásolja a véleményalkotásomat az, hogy egy-egy témát, érvet honnan hallok. Abban a hitben élek, hogy racionálisan gondolom végig az érveket, miközben valójában mire egyáltalán a tudatos agykérgemig eljut a téma, addigra már végletesen meg van színezve a tudatalattim előítéletei által.

Komoly erőfeszítésbe kerül, hogy a másik oldal által felvetett elképzeléseket, érveket, megoldási javaslatokat e zsigeri reakciók nélkül próbáljam elemezni. És ha végre ez sikerült és esetleg még a véleményemet is megváltoztattam emiatt, akkor ahhoz is külön erőfeszítés kell, hogy ezt a véleményt kifele vállalni tudjam. Pár napja ez volt a véleményem, aztán újabb érvekre változott azért, hogy még jobb érvek, változó körülmények hatására újból finomítani tudjam.

Az alábbiakban azokat a véleményeimet, érveimet sorakoztatom fel, amelyeket most érvényesnek találok, s ami mentén beszélgetnék, vitatkoznék a témáról. Aki egy kicsit tájékozott, láthatja, hogy az érvek nem egy oldalról jönnek. Próbáltam az érvrendszerbe olyan dolgokat is beemelni, amelyekkel ha teljesen nem is értek egyet, de respektálni tudom mint jogos kérdésfelvetést, álláspontot. Nem gondolom, hogy bármelyik elképzelésem is egyedi, forradalmian új lenne. Az első reakciók alapján úgy tudom, hogy olyanok is kerültek közéjük, amelyek többé-kevésbé a kormányzat álláspontját tükrözik. Érdekes, hogy a heves kormányzati gyűlöletkampány árnyékában ezek az esetleg támogatható, de legalábbis vitaalapként elfogadható tervek, szinte fel se tűnnek.

Vágjunk hát bele (a számozás nem prioritást jelöl, csak megkönnyíti a hivatkozást annak, aki véleményt akar alkotni)!

1. Igen, nagy a probléma! Az aggódás jogos.
2. Az is megérthető, ha az emberek idegenkednek, félnek az idegen kulturát képviselők tömeges megjelenésétől. Magyarországon ilyen tekintetben nincsenek modernkori hagyományai a kultúrák keveredésének és egyes nyugat-európai történések is arra mutatnak, hogy egy ilyen keveredésnek lehetnek komoly problémái.
3. Az illegálisan a magyar és ezzel az EU határt átlépők különféle okok miatt érkeznek. A kormányközeli média által használt „migráns” (szociológiai) kifejezés a kormány által használt „gazdasági bevándorló” kifejezéshez áll közel. Ettől eltérően a „menekült” fogalmat olyan emberre használjuk, aki életét, egzisztenciáját mentve indult útnak. Olyan kifejezést kellene általánosságban használni, ami nem azonnal minősítő e tekintetben. Az „illegális határátlépő” kifejezés szerintem megfelel, mert ténylegesen szabálysértésről, illegális határátlépésről van szó.
4. Az illegális határátlépés visszaszorítására lépéseket kell tenni. Ezek egyike lehet részleges akadályok felállítása a határ mentén.
5. Mivel egyértelműen vannak az illegális határátlépők közt olyanok, akik vélhetően jogosultak lehetnének menekültstátuszra, ezért mindent meg kell tenni, hogy számukra legális belépési lehetőséget biztosítsunk.
6. Az akadályok (kerítés) mentén meghatározott szakaszonként kontrollált bejutási lehetőséget kell biztosítani (állítólag vannak ilyen kormányzati javaslatok). Erre a kerítés mentén többnyelvű táblán fel kell hívni a figyelmet.
7. A kapuk körül ideiglenes táborokat kell kialakítani, vagy onnan szervezetten ideiglenes táborokba kell szállítani a belépőket.
8. Meggondolandó, hogy a táborok a határ mentén legyenek, ennek üzenete is lenne, mind kifele, mind belpolitikai szempontból. Ez jelzi, hogy itt nem befogadás történik, hanem kényszerű elhelyezés, amelynek lehet a végeredménye kiutasítás, de lehet adott esetben a menekültstátusz, és ezzel a más EU országokba indulás lehetőségének megadása.
9. Az ideiglenes táborokban kulturált életkörülményeket kell teremteni.
10. Itt meg kell szervezni, hogy a belépők a menekültstátusz kérelmezését azonnal el tudják indítani. Ebben az esetben a határátlépés nem tekinthető illegálisnak.
11. Aki nem hajlandó menekültstátuszért folyamodni (van ilyen?), azaz ebben a folyamatban részt venni, az ténylegesen illegális határátlépőnek minősül, és ennek megfelelően kell vele szemben fellépni. Vélhetően az ilyen személyekre nem vonatkoznak azok a humanitárius szabályok, mint a menekültstátuszt kérőkre.
12. A határátlépőket azonnal egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni és el kell őket látni. Ez valószínűleg folyik és/vagy szervezés alatt áll. Sajnos nem kizárható, hogy komoly betegségekben szenvedők, vagy hordozók is vannak a határátlépők között. Kicsi az esélye, de ha bekövetkezik, akkor jobb azonnal tudni lépni.
13. Meg kell vizsgálni, hogy a menekültstátuszért folyamodó táborlakókat milyen formában és mennyire lehet korlátozni abban, hogy a tábort elhagyják. Nem biztos, hogy ördögtől való az a gondolat, hogy jelentősen korlátozni kell ezt. Végülis az országba, az EU-ba való belépéshez megfelelő engedélyek kellenek, ezzel pedig ezek az emberek nem rendelkeznek. Természetesen egy ilyen lépés megtételéhez szükséges, hogy a táborok megfelelő életminőséget tudjanak biztosítani.
14. A pénzügyi források tekintetében szükség szerint további EU-s forrásokért kell folyamodni. A pénzek áramlását természetesen transzparensen kell kezelni (ezt jobb helyen említeni sem kellene).
15. A közmunka program keretében (vagy egyéb megfelelő formában) 3-6 hónapos időtartamra nagy számban fel kell venni olyan embereket, akik készek és alkalmasak a menekültstátusz-kérőkkel kapcsolatos tevékenységekben részt venni. Ez amellett, hogy biztosítaná a szükséges emberi erőforrásokat, növelné a foglalkoztatási mutatókat.
16. Mindezek a lépések munkahelyeket teremtenének és fellendítenék a régióban az üzleti folyamatokat is, miközben az ország külföldi megítélése is vélhetően jó irányban változna.
17. A közszolgálati médiában elismert szakértők bevonásával olyan ideiglenes műsort kell szervezni, amely tárgyalja a probléma minden aspektusát, beleértve a forrásországok politikai helyzetének, kultúrájának, történelmének bemutatását, a menekültek útját és életét, a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és azok előzményeit, a gazdasági, politikai, társadalmi vonatkozásokat stb.
18. A kormányzat az EU-s platformokon aktívan vegyen részt a globális problémakezelési lehetőségek kidolgozásában olyan attitűddel, amely egyben humanitárius, de következetes és az ország, az EU érdekeit is a legjobban összehangolja.
19. A Dublini rendelet felülvizsgálati kérelme jogos lehet. Ha (!) a magyar kormány minden erővel megpróbálja az ügyek hivatalos és humánus folyamatát megvalósítani, megoldja, hogy szükség esetén az itt megkezdett engedélykérés adatai átkerüljenek a célországba esetleges ottani folytatásra (informatikai feladat), akkor ne lehessen könnyen Magyarországra terhelni a tényleges kitoloncolás feladatát csak azért, mert pont nálunk lehet belépni az EU-ba. Ez jelenleg inkább politikai állásfoglalás lenne, hiszen eddig tényleg jelentős számban ilyen eset nem történt, de vannak jelek arra, hogy a nyugati országok komolyan elkezdik alkalmazni a dublini rendelet ilyen lehetőségeit, és ez valóban aránytalan terhet róhatna Magyarországra. Ez EU kompetencia, tehát az EU-val együtt dolgozva változtatható csak meg, nem egyedi deklarációval.
20. A kormány belföldi kommunikációjában a helyzet súlyosságának megfelelően kell drámai hangot megütni, de a menekültek személyével kapcsolatosan a humanitárius hozzáállás vállalására kell buzdítani a közvéleményt.

A konstruktív véleményeket szívesen fogadom. Könnyen lehet, hogy megfelelő információk vagy változó körülmények hatására a véleményemet megváltoztatom.