Marsi lesifotós

	A Phoenix ejtőernyőjével ereszkedik. A Mars körül keringő Reconnaissance Orbiter fotója

Amikor elegem van  az UFO sztorikból, a mars-arcból, a holdraszállási összeesküvéselméletekből, a 4000 éves Földből, a relativitáselmélet heti cáfolóiból, a térugrásokból, a teleportációból, a Niburu bolygóból, az antigravitációs kütyükből - és még had ne soroljam, hogy miből...

... akkor erre a képre fogok gondolni. Otthonunktól 280 millió kilométerre egy ember által készített robot, amely 14 hónapja kering a vörös bolygó körül nagyfelbontású kamerájával lefotózza az éppen landoláshoz ejtőernyőjével fékező másik robotot.

Ez az igazi csoda! Az ezotéria, áltudomány képviselői maradinak, szűklátókörűnek, a fejlődést akadályozónak próbálják beállítani a tudományt. Ha csak egy töredéke helyesnek bizonyulna az elméleteiknek, akkor ez a fénykép, amely a "dogmatikus" tudomány elméleteinek és gyakorlatának köszönheti létét - nem készülhetett volna el. A 2005 augusztus 15-én felbocsátott Mars Reconnaissance Orbiter - ha fel tudott volna szállni -  biztos hogy eltévesztette volna a célt és nem állt volna elliptikus keringési pályára 2006 március 10-én; képtelen lett volna a bolygó ritka légkörét öt hónapos fékezésre használva (aerobraking - lásd az alábbi fantáziaképet) alacsony körpályára állni; majd nem tudott volna folyamatosan fantasztikus minőségű felvételeket továbbítani a Földre.

A Mars Reconnaissance Orbiter 5 hónapig fékezett a Mars légkörét felhasználva, hogy alacsonyabb pályára állhasson (fantáziakép)

A múlt év augusztusában felbocsátott Phoenix Mars Lander nem érkezhetett volna pontosan most vasárnap a kijelölt leszállóhelyre az Orbiter "árgus szemei" által követve.

Az nem úgy van, hogy figyelmen kívül hagyjuk a fizikai, geológiai (biológiai) elméletek egy kipécézett elemét és megpróbáljuk helyébe gyömöszölni a karosszékben kiötölt, valamelyest tudományos köntösbe öltöztetett elgondolásainkat. Ha valamit kiveszünk az elméletekből - azaz úgy ítéljük meg, hogy az helytelen - és helyébe rakunk valamit, akkor az új elméletünknek legalább annyira működnie kell, mint a réginek! Különben nem előre léptünk, hanem hátrafele! Az új elméletnek legalább annyi jelenséget helyesen kell magyaráznia, mint a réginek, és a nyilvánvalóan mérhető, megfigyelhető esetekben nem lehet pontatlanabb, vagy hiányosabb, mint az elődje.

Örökmozgók, a Hold túloldalán levő ufonauta űrbázisok, hidegfúzió és vákuumenergia-motor. Mit bizonyítottak? Semmit! Tessék megmutatni, hogy mire képesek az elméletek!

Phil Plait, a Bad Astronomy blog szerzőjének lelkes videója az eseményről (angol):

Aerobraking a 2010 Űrodisszea (A. C. Clarke) című filben a Jupiter körül: