Mágneses iránytű – pofonegyszerű?

Hát van egy olyan mágneses mutató benne, aztán a piros része észak fele mutat… Ez a felismerés a Börzsönyben még elmegy, de egy repülőgép navigálásához kevés. Meglepő problémákba ütközünk, ha egy mágneses iránytűt repülőgépen szeretnénk használni. A gondok olyan nagyok, hogy komolyabb gépeken nem is sima mágneses iránytűt használnak, de erről majd máskor írok.

Deviáció

A mágneses iránytű szögeltérése a közeli zavaró tárgyak (fémek, vezetékek stb) miatt. Ha nem lehet kiküszöbölni és viszonylag stabil, akkor fel szokták tüntetni az iránytű mellett egy táblázatban.

Deklináció (vagy variáció)

A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. Főleg abból adódik, hogy a mágneses északi pólus nem esik egybe a földrajzi északi pólussal. Ráadásul vándorol is, ezért a deklinációs adatokat mindig frissítik a térképeken. A Föld mágneses tere ezenkívül sokkal bonyolultabb, mint egy rúdmágnesé – ez is hozzájárul az eltéréshez.

Budapesten a deklináció 10 éve kb +2.4 fok volt, most kb +2.8 fok, tehát a mágneses északi irány (azaz az iránytű) ennyivel mutat keletebbre, mint a földrajzi észak (azaz a hosszúsági kör). Ha Budapestről az Északi Sarokra szeretnél eljutni, akkor az iránytű szerint kb 357.2 fok irányba kell indulnod.

A mágneses pólushoz közeli reptereken (Kanada) a kifutókat néha nem a mágneses iránynak, hanem a földrajzinak megfelelően nevezik el, mivel előfordul, hogy egy (földrajzilag) É-D irányú kifutó az iránytű szerint K-NY irányú. Ilyenkor a pálya jele mögé T (True = földrajzi) jelet tesznek: 36T/18T.

Inklináció (lehajlás)

A mágneses iránytű tűjének függőleges lehajlása illetve felemelkedése, amit az okoz, hogy a mágneses erővonalak nem párhuzamosak a Földfelszínnel. Szélsőséges esetben akadályozza az iránytű tűjének szabad forgását. A mágneses sarok közelében az iránytű tűje gyakorlatilag függőlegesen lefele (É-i sarok) illetve felfele (D-i sarok) mutat. Magyarországon a lehajlás 63 fokos! Az inklináció korrekt kezelése miatt az iránytűk érzékenyek arra, hogy melyik féltekén használják őket, ezért vannak északi illetve déli féltekére korrigált iránytűk.

Tudtad-e, hogy…

  • ha északi irányba fordulsz keleti vagy nyugati irány felől, akkor a mágneses iránytű “késik” az aktuális heading-hez képest nehezítve a fordulásból való pontos kijövetelt.
  • ha északi irányból kelet vagy nyugat fele fordulsz, akkor az iránytű az első pillanatokban ellentétes irányú (!) elfordulást jelez.
  • ha déli irányba fordulsz keleti, vagy nyugati irányból, akkor az iránytű “megelőzi” az aktuális heading-et, megintcsak nehezítve a fordulásból való korrekt kijövetelt.
  • ha déli irányból fordulsz kelet vagy nyugat fele, akkor az iránytű ugrásszerűen beelőzi az aktuális heading-et.

Loxodrom (rhumb line)

Budapestről az Egyesült Államok nyugati partvidékén lévő Seattle-be repülve gyakorlatilag pontosan a nyugati irányt (270.02 fok) tartva 5743 mérföld megtétele után jutunk el. Ezalatt átrepülünk Ausztrián, érintjük Svájcot, majd átszeljük Franciaországot és a Bretagne félszigettől délre érjük el az Atalnti óceánt. Új Funland szigeténél látjuk meg az amerikai szárazföldet, majd a Szent Lőrinc folyó torkolata után elérjü a kanadai Quebecet; átrepülünk az öt tó közül a legészakibb Felső Tavon, majd a kanadai-USA határ amerikai feléd repülünk végig a nyugati parton Washington állambeli Quebec városába.

Budapest – Seattle útvonal, ha a nyugati irányt tartjuk.

A fentebb leírt útvonal majdnem pontosan az, amit az orosz terminológia loxodromnak, az angolszász pedig rhumb line-nak nevez. Loxodromot akkor repülünk, ha mindig a mágneses iránytű szerint egyazon irányba megyünk (ez esetben végig majdnem pont nyugatra). Egy kicsit más terminológia szerint a loxodrom az az egyenes a Földgömbön, amely a hosszúsági köröket mindig ugyanabban a szögben metszi. Ez tágabb fogalom, mert a referencia nem feltétlen a mágneses északi sarok – de ebbe most ne menjünk bele.

Ortodrom (great circle)

De ez nem a legrövidebb út! 250 mérföldet spórolhatunk, ha az úgynevezett orthodromon (great circle) repülünk. Ehhez Budapestről nem nyugatra, hanem ÉÉNy-ra, 333 fokos irányba kell elindulnunk! Szlovákia, Csehország, Lengyelország után érintjük Dániát és a Skandináv félsziget déli csücskét, majd Izlandtól északra elrepülve középen keresztülszeljük Grönlandot. Ekkor érjük el utunk legészakibb pontját az északi szélesség 73. fokát, ahonnan már enyhén déli irányba indulunk tovább. Kanadát a hatalmas Baffin szigetnél érjük el, majd kietlen kanadai jégföldek következnek 800 mérföldön keresztül. A Sziklás hegységet átszelve aztán meglátjuk Seattle repterét. Ekkor irányunk 186 fok, azaz gyakorlatilag délre tartunk! A mágneses deklináció itt 20 fok, azaz a földrajzi irányunk 200 fok körüli.

A legrövidebb út nem nyugati irány tartása.

Mint látjuk, a legrövidebb úton (othodrom) repülve folyamatosan változik a mágneses (és a földrajzi) irányunk, tehát ekkor igen nehézkes lenne a repülőgép autopilótáját az iránytűre bízni, hacsak nem bontják fel az útvonalat rövid szegmensekre, amelyekre külön-külön meghatározzák a mágneses irányt.

Becsavarodva

Kanada északi területén az Északi Sarkkör felett még furább dolgok fordulnak elő. Ha egy adott irányt tartunk a repülőgéppel és elég üzemanyagunk van, akkor szépen lassan fel fogunk csavarodni a mágneses északi sarok köré. Mindezt le is játszottam a repülőgép szimulátorban egy megfelelő géptípussal (be kell vallanom, ez volt a kevés közül az egyik eset, amikor az “időgyorsítás” lehetőségével éltem) és az alábbi útvonalat repülte be a gép, miközben teljesen az autopilóta vezette és tartotta az irányt a (mágneses) 300 fokon.

Nyilvánvaló, hogy ezeken a területeken csak rövid távon és ott is kellő figyelemmel lehet a mágneses iránytűt használni. Ma már inkább a GPS dívik, de régebben speciális, giroszkópokon alapuló műszereket használtak. Ezekről majd máskor írok.

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!