Depresszió ellen cukortabletta?

Ezernyi tanulmány, százmilliónyi felírt recept és tízmilliárd dollárnyi eladás után két dolog bizonyos a depresszió elleni pirulákról: az antidepresszánsok – mint a Paxil és a Zoloft – működnek. Csakúgy, mint a cukortabletta…

Új amerikai kutatások azt mutatják, hogy a placebók ugyanolyan jól vizsgáznak a teszteken, mint az antidepresszáns szerek. A nagy gyógyszergyártó cégeknek több tesztsorozatot le kell folytatniuk, hogy a jóváhagyáshoz szükséges minimális két pozitív eredmény – azaz a placebónál jobb hatás – összejöjjön.

Ezek a mellbevágó eredmények azonban egyáltalán nem azt jelentik, hogy az antidepresszánsok nem hatnak. Ellenkezőleg; a placebók azért hatnak, mert a gyógyszerek tényleg működnek!

A kutatások azonban rámutatnak, milyen nehéz helyzetbe kerülhetünk, ha olyan gyógyszert illetve kezelést tesztelünk, amely a tudatossággal legalábbis erősen összefüggő hangulatra, közérzetre hat. Az mindenesetre valószínű, hogy a páciensek túlbecsülik a gyógyszerek hatását, és sok esetben a javulás sokkal inkább a klinikai tesztek során tapasztalt gondoskodásnak, folyamatos személyes kapcsolatnak tulajdonítható, semmint a gyógyszernek.

Az átlagosan nyolc hetes klinikai tesztek során a páciensek körülbelül 20 órát töltenek a szakemberekkel és képzett ápolókkal, miközben minden hangulati rezdülésüket, érzésüket gondosan figyelik és feljegyzik. Nem klinikai körülmények között azonban egy átlagos páciens csak talán 20 percet tölt el orvosával havonta.

A valódi probléma az, hogy a közvetlen hatáson túl nem igen ismerik az antidepresszánsok valódi hatásmechanizmusát, így hatékonyságuk mérése is a leíró jellegű tudati állapotfelmérésen alapul, amelyet azonban jelentősen befolyásolnak a körülmények.

Érdekes módon a placebók hatékonysága az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt. Ez kapcsolatba hozható a gyógyszerek hatékonyságának drasztikus javulásával, valamint a mentális problémák társadalmi megítélésének szelídülésével is. Szerepet játszhat a gyógyszergyártó cégek hatalmas reklámdömpingje is, amely szinte szuggerálja a pácienseknek, hogy a gyógyszer minden gondjukat egy csapásra megoldja.

Az agyi aktivitás mérése is érdekes eredményt hozott. Mind a gyógyszeres kezelés, mind a placebo emelte a tudatos agyi kéregrészek aktivitását. Azonban a gyógyszeres kezelés a nemtudatos agytörzsi részekre is hatott, sőt úgy tűnik ebben az esetben a hatás a mély agyi rétegek felől jutott el a tudatos kérgi rétegekig. Ez a megfigyelés alátámasztja azt az elgondolást, hogy a placebók hatása azzal a tudatos hitünkkel kapcsolatos, hogy a szer hatni fog. Magyarázza azt is, hogy miért esik vissza a beteg állapota szinte azonnal, ahogy megtudja, hogy placebót kapott. A gyógyszerek hatása ezen kívül hosszabb ideig tartó és stabilabb is.

Szerintem ezek a kutatások is rámutatnak arra, hogy mindenféle új, alternatív módszer megítélésében roppant körültekintőnek kell lennünk. Az alternatív gyógyszernek is lehet komoly placebo hatása. Az alternatív kezelések, amelyek a pácienssel való fokozott törődést is magukban foglalják azonban ténylegesen hatásosak lehetnek, függetlenül az esetleg teljesen téves áltudományos hatásmagyarázatoktól.

Forrás

Facebook hozzászólások
X-Aknák - az igazság nem odaát van!